Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

2. A magyar állampolgárság elvesztése. Elbocsátás távollét stb. utján. Vásári és piaczbérleti hátralék a község magánkövetelését képezi s mint ilyen az 1879. évi L. t.-cz. 24. §-ának 2. pontjában emiitett állami és községi adók közé nem sorolható, minélfogva az állam kötelékéből való elbocsátáshoz akadályul nem szolgálhat. A belügyminiszterhez 1891. évi 8387. szám alatt intézett pénzügyminiszteri átirat: Vonatkozva nagybecsű átiratára, van szerencsém nagyméltóságodat tisztelettel értesíteni, hogy a magyar állam kötelékéből való elbocsátást szorgalmazó Sz. Ivánnak Szerbiában tartózkodó atyja Sz. Sabbas, T. község elöljáróságának ide mellékelt jelentése szerint, nevezett községben semmi néven nevezendő adótartozással hátralékban nincs, hanem T. községnek az 1874. évből származó 300 frt vásári és piaczbérleti összeggel tartozik. Miután pedig ezen hátrálék az 1879. évi L. t.-cz. 24. §-ának 2. pontjában emiitett állami és községi adók közé nem sorolható, ennélfogva ez a tartozás, mint az emiitett község magánkövetelése Sz. Ivánnak a magyar állam kötelékéből való elbocsátására akadályt nem képezhet. Ha az állam kötelékéből elbocsátást kérő családatya az elbocsátást gyermekeire nézve is kiterjeszteni nem kéri és azok atyjukkal együtt ki nem költöznek, akkor gyermekei magyar honosságukat tovább is megtartják. A m. kir. igazságügyminiszternek a belügyminiszterhez 1883. évi 3810. sz. a. intézett átirata: Az iratok szerint R.-nek Iván nevü fia 1864-ben, Miklós nevü fia pedig 1866-ban született. Az előbbi a 17-ik évet már túlhaladta, a második legközelebb betölti. Az 1879. évi L. t.-cz. 22. §-ának második bekezdése szerint védkötelezettségben nem álló, de ez alól végleg fel nem mentett egyének, a kik 17-ik életévöket betöltötték, csak akkor bocsáthatók el, ha igazolják, miszerint elbocsátásuknak nem az a czélja, hogy védkötelezettség alól szabaduljanak. Ezt pedig hatósági bizonyítvány által kell igazolni. R.-nek emiitett két fiát ennélfogva csak akkor lehetne a magyar állam kötelékéből elbocsájtani, ha a védkötelezettség szempontjából megelőzőleg hatósági tárgyalás tartatnék. Az 1879. évi L. t.-cz. 26. §-a szerint a 22. §. eseteinek kivételével, az elbocsátás kiterjed a férfi nejére és kiskorú gyermekeire, ha 2*