Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 231 — kolással lett hatályon kiviil helyezve, mert nevezett egyénnek megválasztása ellen felszólamlás nem adatván be, az igazoló választmány a választás törvényességének hivatalból való elbírálására jogosítva nincsen. Ezen határozatot, az állandó bíráló választmány egyik tagjának P. B.-nek az 1886. évi XXI. t.-ez. 43. §-a harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a H. Gy.-nak bizottsági tagsága iránt felmerült kérdésre is kiterjedő s a vármegye alispánjának jelentésével bemutatott felterjesztése folytán felülvizsgálván, azt ezennel megváltoztatom s az igazoló választmánynak a N. N. választását megsemmisítő határozatát érvényre emelem. Mert az 1886. évi XXI. t.-cz. nem intézkedik ugyan határozott szavakban az iránt, hogy az igazoló választmány a választási ^eljárást, illetőleg a megválasztottak szenvedő választási képességét felszólamlás nélkül hivatalból is megbírálhatja, de hogy ilyetén eljárás az igazoló választmánynak nemcsak jogában, hanem kötelességében is áll, erre világosan lehet következtetni azon hatáskörből, melyet a törvény az igazoló választmány számára kijelölt, ez okszerű folyománya a törvény szellemének s különösen a 23. §-ban foglalt azon rendelkezéseknek, melyek meghatározzák azt, hogy kik nem lehetnek általában a bizottság tagjai, miután különben az igazoló választmány felszólalás hiányában kénytelen volna oly választott bizottsági tagokat is igazoltnak elismerni, kiről alapos tudomása van, hogy megbízatása az emiitett szakasz értelmében már önmagában is semmis és érvénytelen. Az igazoló választmány eljárása mellett szól továbbá a törvény 33. §-a is, mely kimondja, hogy az, a ki időközben elveszti tagsági képességét, megszűnik tagja lenni a törvényhatósági bizottságnak s ezt felszólaláshoz vagy felebbezéshez nem köti. Végül arra nézve, hogy a bíráló választmánynak fennebbiekkel ellenkező álláspontja téves felfogáson alapszik, meggyőző érvet szolgáltat még a főváros rendezéséről szóló 1872. évi XXXVI. t.-cz. 50. §-a, mely kimondja, hogy a megválasztott bizottsági tagok választhatási képességét az igazoló választmány hivatalból vizsgálja meg; már pedig nem lehetett a törvényhozás intencziója az, hogy a két törvénynek a bizottsági tag választásokra vonatkozó rendelkezései eltérő alapelvekre legyenek fektetve. Az alispán az igazoló választmány elnökévé ki nem nevezhető. A m. kir. belügyminiszter 18K2. évi 57,883. sz. határozata : Minthogy az igazoló választmány határozatai a biráló választmányhoz felebbezhetők s ily felébb ezés esetén az alispán, ki a biráló választmányban a főispán akadályoztatása esetén elnököl, ugyanazon ügynek két fórumon való elintézésében vehetne részt, az alispán az igazoló választmány elnökévé ki nem nevezhető. A mennyiben a törvényhatósági közgyűlés nemcsak a választás napját (1886. évi XXI. t.-cz. 34. §-a\ hanem annak helyét is meghatározná, az ezen határozat ellen fceadott felebbezések, mint lényegileg a választási eljárásra vonatkozó panaszok elbírálására az igazoló választmány illetékes. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 4(3.351. sz. határozata: A vármegye alispánjának Sz. Lajos törvényhatósági bizottsági tag részéről felebbezéssel megtámadott azon határozatát, melylyel nevezett bizottsági rag által — a 110/91. számú közgyűlési határozatnak a sz-i első alválasztó