Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 222 — azt tekintettel arra, hogy a törvényhatóságnak jogában áll az általa választott tiszti ügyész hivatalos eljárása tekintetében, némely a közérdek által parancsolóan követelt, s harmadik személynek, vagy az államnak érdekeit egyáltalában nem sértő megszorításokat szabályrendeleti uton életbeléptetni a felfolyamodás elutasítása mellett ezennel megerősítem. Városi pótadónak előzetesen való befizetése alapján kamatmegtérités iránti kérelem másodfokú elbírálására a városi közgyűlés illetékes. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 19,066. sz. határozata: A város tanácsa által felterjesztett ügyet oly felhívással küldöm vissza, hogy x—i vasuttársulatnak a tanácsi határozat ellen beadott azon előterjesztését, melyben az egész évi városi pótadójának egyszerre s előzetesen történt lefizetése folytán 14 frt 62 krt kamatmegtérités czimén javára beszámíttatni kér, az 1886. évi XXI. t.-cz. 75. §-a értelmében másodfokú elintézés végett a közgyűlés elé terjeszsze. Az 1879. évi XL. t.-cz. azon rendelkezése, hogy sürgős szükség esetében joga van a törvényhatóságnak a szabályrendeletet annak meghozatala és kihirdetése után a belügyminiszteri megerősités előtt is hatályba léptetni, csak rendőri kihágások büntetését tartalmazó szabályrendeletekre alkalmazható. A törvényhatóság más szabályrendeleteire az 1886. évi XXI. t.-cz. 10., 11. és 12. §-ai irányadók. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 83,984. sz. határozata: A városi törvényhatósági bizottság határozatának azon részét, mely szerint az építkezések engedélyezése és az épületek használhatásának megengedése után szedendő dijak után ugyanezen határozattal megállapított szabályrendelet a szabályszerű 30 napi felebbezési határidő lefolyása és a miniszteri helybenhagyás kinyerése előtt az 1879. évi XL. t.-cz. 6. §-a rendelkezéséhez képest azonnal életbeléptetni rendeltetett, ezennel hatályon kivül helyezem, mert a rendőri kihágásokról szóló fentidézett törvényczikk idézett szakasza, önként érthetőleg csak rendőri intézkedéseket és azok áthágásainak vagyis rendőri kihágásoknak büntetését tartalmazó szabályrendeletekre alkalmazható, a szóban levő szabályrendelet ellenben semmiféle rendőri intézkedést vagy kihágást nem állapit meg, hanem a városi pénztár javára szedendő dijak életbeléptetését czélozza, az e részbeni szabályrendeletekre nézve egyedül az 1886. évi XXI. t.-cz. 10., 11. és 12. §-ai irányadók. A törvényhatóságnak nincs joga ahhoz, hogy a községeket mint ilyeneket, azok előzetes meghallgatása és beleegyezése nélkül az általános állatvizsgálat alkalmával a megyei állatorvos felmerülő útiköltségei czimén megadóztassa. A m. kir. belügyminiszter 1882. évi 19,620. sz. határozata: A vármegye törvényhatósági bizottságának azon határozatát, melyszerint kimondatott, hogy minden egyes község az évenként megejtendő tavaszi általános marhavizsgálat teljesítése alkalmával a helyszínén megjelenő megyei állatorvosnak útiköltségei fedezésére köteles a házipénztár terhére 2 forintot fizetni, egyidejűleg pedig ezen pénzösszegnek mint rendes kiadásnak, ugy a folyó évre mint jövőben a községi költségelőirányzatokba való felvétele lön elrendelve,