Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 219 ­a mennyiben a törvényhatóságok rendszerint nem csupán az üresedésben levő állásoknak, hanem az azok betöltése folytán a közgyűlés alatt, esetleg megürülő egyéb állásoknak választás utjáni betöltését is felveszik a rendes közgyűlés tárgysorozatába s a közgyűlésen a szerint járnak el. A felebbe­zőknek az 18ö6. évi XXI. t.-cz. 87. §-ára alapított kifogásán kívül felhozott egyéb indokai sem helytállók. Nevezetesen nincs alapja a felebbezés egész általánosságában tartott azon állításának, hogy közel rokonok választattak egymás ellenőrzését teljesíteni köteles tisztviselőkül; mert hivatalos adatok­ból győződtem meg arról, hogy az 1886. évi XXI. t.-cz. 78. §-ába ütköző rokonsági, illetőleg sógorsági viszony az ezen törvényszakaszban emiitett vármegyei tisztviselők között nem forog fenn. Alaptalan a felebbezés azon állítása is, hogy a kijelölő választmány tagjait az elnöklő főispán kérdőre vonta volna az iránt, hogy a kijelölő választmányban minő magatartást fog­nak követni és megválasztatásuk enuncziálását az ő nézetével hason nézet­vallástól tette volna függővé. Mert, a mint a közgyűlés hitelesített jegyző­könyvéből kitűnik, a közgyűlés határozta azt el, hogy a kijelölő választ­mányba oly bizottsági tagok választassanak, kik az összes betöltendő állá­sokra vonatkozó kijelölésben részt venni hajlandók. A főispán tehát ezen közgyűlési határozatért nem felelős, magának a közgyűlési határozatnak helyessége pedig kézen fekvő, mert oly egyént választani a kijelölő választ­mányba, a ki a kijelölés feladatát teljesíteni nem hajlandó, czéltévesztett dolog lett volna. Végül azon érvvel szemben, hogy a közgyűlésen megüre­sedett állásokra nézve a pályázni kívánók a pályázásnak, a bizottsági tagok a választási jog helyes gyakorlásának lehetőségétől meg voltak fosztva, czáfolatul szolgál az a körülmény, hogy a közgyűlés tárgysorozatába I. alatt az alispáni, főpénztárnoki és k—i főszolgabírói állások betöltése után ((eset­leg végleg megürülendő összes tisztviselői állásoknak folytatólagos válasz­tás általi betöltése» is fel volt véve, meg volt tehát adva a mód arra, hogy a pályázni kívánók, az általuk óhajtott bármely állásra pályázhassanak s hog}" a bizottsági tagok netán megürülő többi állásokra alkalmas egyének iránt is már előzetesen megállapodásra jussanak. Törvényhatósági bizottsági közgyűlés határozata ellen benyújtott felfolyamod­ványban használt sértő kifejezésekért a megrovás joga nem a közgyűlést illeti meg. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 5609. sz. határozata: A belügyminiszter Cs. vármegye közönségének 1884. évi 338. számú határozatát, mely szerint K. P. és érdektársainak az 1884. évi 214. sz. köz­gyűlési határozat ellen beadott felfolyamodványa a közgyűlés által tárgyalás alá vétetvén, nevezettek a folyamodványukban használt sértő kifejezésekért jegyzőkönyvileg megrovattak, M. J. és érdektársainak közbevetett felfolya­modása folytán felülvizsgálván, azt hatályon kivül helyezte következő indoko­lással. Mert az 1870. évi XLII. t.-cz. 4. §-ához (1886. évi XXI. 9. §.) képest a megyei határozatok ellen törvényes időben beadott felfolyamodások az alispán által 8 nap alatt véleményes jelentéssel az illető miniszterhez felter­jesztendők, a felfolyamodásban használt s a közgyűlés részéről sértőknek talált kifejezéseknek megtorlása pedig az 1879: XL. t.-cz. 46. §-ában, illetőleg az 1880. évi XXVII. t.-cz. 41. §-ának 2-ik pontjában megjelölt útra tartozván, a megye közönsége sem a felfolyamodás tárgyalására, sem pedig a határo­zatban kifejezett jegyzőkönyvi megrovásra nem volt jogosítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom