Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 219 a mennyiben a törvényhatóságok rendszerint nem csupán az üresedésben levő állásoknak, hanem az azok betöltése folytán a közgyűlés alatt, esetleg megürülő egyéb állásoknak választás utjáni betöltését is felveszik a rendes közgyűlés tárgysorozatába s a közgyűlésen a szerint járnak el. A felebbezőknek az 18ö6. évi XXI. t.-cz. 87. §-ára alapított kifogásán kívül felhozott egyéb indokai sem helytállók. Nevezetesen nincs alapja a felebbezés egész általánosságában tartott azon állításának, hogy közel rokonok választattak egymás ellenőrzését teljesíteni köteles tisztviselőkül; mert hivatalos adatokból győződtem meg arról, hogy az 1886. évi XXI. t.-cz. 78. §-ába ütköző rokonsági, illetőleg sógorsági viszony az ezen törvényszakaszban emiitett vármegyei tisztviselők között nem forog fenn. Alaptalan a felebbezés azon állítása is, hogy a kijelölő választmány tagjait az elnöklő főispán kérdőre vonta volna az iránt, hogy a kijelölő választmányban minő magatartást fognak követni és megválasztatásuk enuncziálását az ő nézetével hason nézetvallástól tette volna függővé. Mert, a mint a közgyűlés hitelesített jegyzőkönyvéből kitűnik, a közgyűlés határozta azt el, hogy a kijelölő választmányba oly bizottsági tagok választassanak, kik az összes betöltendő állásokra vonatkozó kijelölésben részt venni hajlandók. A főispán tehát ezen közgyűlési határozatért nem felelős, magának a közgyűlési határozatnak helyessége pedig kézen fekvő, mert oly egyént választani a kijelölő választmányba, a ki a kijelölés feladatát teljesíteni nem hajlandó, czéltévesztett dolog lett volna. Végül azon érvvel szemben, hogy a közgyűlésen megüresedett állásokra nézve a pályázni kívánók a pályázásnak, a bizottsági tagok a választási jog helyes gyakorlásának lehetőségétől meg voltak fosztva, czáfolatul szolgál az a körülmény, hogy a közgyűlés tárgysorozatába I. alatt az alispáni, főpénztárnoki és k—i főszolgabírói állások betöltése után ((esetleg végleg megürülendő összes tisztviselői állásoknak folytatólagos választás általi betöltése» is fel volt véve, meg volt tehát adva a mód arra, hogy a pályázni kívánók, az általuk óhajtott bármely állásra pályázhassanak s hog}" a bizottsági tagok netán megürülő többi állásokra alkalmas egyének iránt is már előzetesen megállapodásra jussanak. Törvényhatósági bizottsági közgyűlés határozata ellen benyújtott felfolyamodványban használt sértő kifejezésekért a megrovás joga nem a közgyűlést illeti meg. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 5609. sz. határozata: A belügyminiszter Cs. vármegye közönségének 1884. évi 338. számú határozatát, mely szerint K. P. és érdektársainak az 1884. évi 214. sz. közgyűlési határozat ellen beadott felfolyamodványa a közgyűlés által tárgyalás alá vétetvén, nevezettek a folyamodványukban használt sértő kifejezésekért jegyzőkönyvileg megrovattak, M. J. és érdektársainak közbevetett felfolyamodása folytán felülvizsgálván, azt hatályon kivül helyezte következő indokolással. Mert az 1870. évi XLII. t.-cz. 4. §-ához (1886. évi XXI. 9. §.) képest a megyei határozatok ellen törvényes időben beadott felfolyamodások az alispán által 8 nap alatt véleményes jelentéssel az illető miniszterhez felterjesztendők, a felfolyamodásban használt s a közgyűlés részéről sértőknek talált kifejezéseknek megtorlása pedig az 1879: XL. t.-cz. 46. §-ában, illetőleg az 1880. évi XXVII. t.-cz. 41. §-ának 2-ik pontjában megjelölt útra tartozván, a megye közönsége sem a felfolyamodás tárgyalására, sem pedig a határozatban kifejezett jegyzőkönyvi megrovásra nem volt jogosítva.