Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 215 — a bizottsági tagok névjegyzékéből azon okból, mert nevezett polgári jogai egy évre lett felfüggesztéséről szóló jogerős Ítélet hatálya alatt állván, tag­sági képességét az 1886. évi XXI. t.- cz. értelmében időközben elvesztette, az igazoló választmány megállapodásával egyezőleg töröltetni rendeltetett, az az ellen B. János, bíráló választmányi tag által a törvény 43. §-a harmadik kikezdése értelmében közbevetett (főispáni) felterjesztés folytán felülvizs­gálván, azt a felterjesztés félretétele mellett, az igazoló választmány hatá­rozatában kifejtett s a biráló választmány által elfogadott indokoknál fogva érintetlenül hagyandónak találtam. Az ügyvédség gyakorlásától jogerős határozattal lett felfüggesztés nem tekint­hető oly törvényszerű akadálynak, melynek alapján valaki a törvényhatósági bizott­sági tagok névjegyzékéből kitörölhető. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 31,330. sz. határozata: Jelentésében hozzám intézett azon kérésére nézve, hogy P. János ügyvé­det, ki az ügyvédség gyakorlatától jogerős határozattal egy évre felfüg­gesztve lett, a vármegye bizottsági tagiainak, N. város képviselete tagjainak névjegyzékeiből a törvényben megadott jogomnál fogva töröltessem, a csa­tolmányok visszaküldése mellett válaszolom (a főispánnak) hogy az 1886. évi XXI. és XXII. t.-cz. 23. és 34. §-ában a bizottsági tagsági képességet kizáró esetek taxatíve meghatározva lévén, az ügyvédség gyakorlásának jo­gától jogerős határozattal lett felfüggesztés nem tekinthető oly törvényszerű akadálynak, melynek alapján az illető a bizottsági, illetőleg városi képviselő­testületi tagok névjegyzékéből törölhető lenne. Egyébiránt megjeg37zem, hogy még azon esetben is, ha az illető tagsági képességét időközben el­vesztette volna is, a felett, hogy neve a bizottsági tagok névjegyzékéből töröltessék, vitás esetekben az imént idézett törvényczikkek 33. és 42. §-ai értelmében elsőfokban az igazoló választmány lenne törvény szerint illeté­kes határozni. A városi törvényhatósági bizottságba megválasztott tagok a törvényhatóság szék­helyéről való elköltözés által tagsági képességüket a törvény értelmében még el nem vesztik s ennélfogva őket ezen okból a bizottságból akaratuk ellenére kiléptetni nem lehet. Tagsági képességük időközben való elvesztésének kérdése felett elsőfokban az igazoló, másodfokban a biráló választmány határoz. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 74,076. sz. határozata: Azon felterjesztésére, melyben körrendelet kibocsátása által intézkedést kér tétetni az iránt, hogy a törvényhatóság székhelyéről elköltözött válasz­tott bizottsági tagokkal szemben mily eljárás követendő? Értesitem a város közönségét, hogy e részben körrendelet utján intézkedésnek helye nem le­het; mert az elköltözés által az illető bizottsági tag tagsági képességét a törvény értelmében még el nem veszti s ennélfogva ezen okból őt a bizott­ságból akarata ellenére, mint azt a város közönsége kivánni látszik, rende­leti intézkedés alapján kiléptetni a törvény sérelme nélkül különben sem lehet; azon esetben pedig, ha valamely bizottsági tag tagsági képességének időközben való elvesztésének kérdése kerül szóba, ez esetben az 1886: XXI. t.-cz. 33. §-a értelmében a 23. §-ban foglaltak figyelembe vételével elsőfok­ban az igazoló, másodfokban a biráló választmány van hivatva határozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom