Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

212 — kérdésben elvi elhatározásomat kéri. Nem feladatom, s annál kevésbé kötelességem ugyan, felfolyamodás tárgyává nem tett. s így felsőbbfokban való törvényszerű eldöntésemet nem igénylő határozatok felett véleményemet nyilvánítani; kivételképen azonban és tájékoztatásul kivánom értesíteni, hogy a biráló választmány által elfoglalt álláspontot helyesnek és törvényszerűnek tartom, és pedig a határozatban felhozott indokon kivüi még azon okból is. mert az 51. §-ban emiitett tisztviselők, az által, hogy tiszti állásuk alapján ülési és szavazási joggal felruháztattak, nem lettek tagjai a törvényhatósági bizottságnak, és mert az ülési és szavazási jog gyakorlása nem adja meg a törvényhatósági tisztviselőnek a bizottsági tagsági jelleget, a minthogy a bizottsági tagokról szóló 22. §-ban is nem mint bizottsági tagokra, nanem csak mint üléssel és szavazattal biró tiszti egyénekre történik az 51. §-ban felsorolt tisztviselőkre hivatkozás. A törvényhatósági bizottságban tiszti állásuknál fogva üléssel és szavazattal biró megyei tisztviselők, a kik értékképviselet folytán vagy választás utján tagjaivá lesznek a törvényhatósági bizottságnak, az iránti nyilatkozatra, hogy mely tagsági minőségüket tartják meg, a törvény szerint nem kötelezhetők. A m. kir. belügyminiszter 18H8. évi 63,536. sz. határozata: A vármegyei alispán felterjesztésében tájékoztatást kérvén az iránt, hogy az olyan megyei tisztviselők, a kik a közgyűlésen már állásuknál fogva üléssel és szavazattal birnak, de a törvényhatósági bizottságnak egyszersmind vagy értékképviselet vagy választás utján tagjai, az 1886. évi XXI. t.-cz. 35. §-áiiak analógiája szerint tartoznak-e nyilatkozni, hogy a közgyűlésen őket kettős minőségben is megillető szavazati jogukat melyik czimen kívánják gyakorolni és ha nem nyilatkoznak, melyik czimen gyakorolják szavazatukat, továbbá minthogy azon megyei tisztviselők, kik állásuknál fogva birnak üléssel és szavazattal a közgyűlésben, akkor, ha saját tényükről, vagy ha az uj állomások rendszeresítéséről és a tiszti fizetések megállapításáról van szó, az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §-a harmadik kikezdése és az 1883. évi XV. t.-cz. 10. §-a szerint szavazati jogukkal nem élhetnek, a választott vagy virilis bizottsági tagok pedig ezen megszorít;! nélkül gyakorolhatják szavazati jogukat, vájjon a hivatalos állásuknál fogva a közgyűlésen üléssel és szavazattal biró tisztviselők, ha egyszersmind értékképviselet vagy választás utján tagjai a törvényhatósági bizottságnak, ez utóbbi minőségükben élhetnek-e a fentebb idézett megszorítások nélkül szavazati jogukkal ? Habár nem tartom feladatomban állónak, hogy a törvényekben foglalt rendelkezések mikénti alkalmazása iránt útmutatással szolgáljak, kivételkép azonban és tájékoztatásul a felvetett kérdésekre vonatkozólag, következőkről kívántam értesíteni: A törvényhatósági bizottságban tiszti állásuknál fogva üléssel és szavazattal biró megyei tisztviselők, a kik értékképviselet folytán vagy választás utján tagjai lesznek a törvényhatósági bizottságnak, az iránti nyilatkozatra, hogy mely tagsági minőségüket tartják meg, a törvény szerint nem kötelezhetők, de az ilyen nyilatkozatnak nem is volna gyakorlati értéke, mert az 51. §-ban emiitett tisztviselők az által, hogy tiszti állásuknál fogva a közgyűléseken ülési és szavazati joggal van nak fölruházva, nem lettek tagjaivá a törvényhatósági bizottságnak s a 5 ülési és szavazási jognak ilyetén gyakorlása az ezen joggal felruházott tisztviselőknek a bizottsági tagsági jelleget, mely csak értékképviselet vagy választás utján szerezhető meg, nem adja meg, a minthogy a bizottsági tagokról szóló