Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 190 — vette és igy az idézett t.-cz. 31. §-ába ütköző kihágás miatt marasztalható nem volt. Minthogy azonban panaszlott azon cselekménye, hogy a kertek alatt feltalált őztehenet szánjára tette és hazafelé húzta, másnak tulajdonát képező ingó dolognak jogtalan elsajátítása által elkövetett vétség jelenségeit hordozza magán, ez okból az iratoknak a jelzett vétség elbírálására illetékes kir. bírósághoz leendő áttétele elrendelendő volt. Erdőben dögölve talált őznek hazavitele által idegen ingó dolog jogtalan elsajátításának vétsége látsiván fenforogni, elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 2659. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a kaposvári járás főszolgabirája által hozott első fokú ítélet nem felebbezett részének érintetlenül, felebbezett részének helybenhagyásával, K. F. nagybajomi lakos azért, mert nála tiltott időben egy őztehénnek husa találtatott,az 1883. évi XX. t.-ez. 31. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az egész eljárással együtt hatáskör hiánya folytán megsemmisíttetik, és minthogy panaszlott tagadása ellenében az, hogy vadászott és őzet lőtt volna, beigazolva nem lett, minthogy továbbá panaszlott azon cselekménye, hogy az erdőben dögölve talált őzet önbeismerése szerint hazavitte, a kbtk. 127., esetleg a btk. 418. §-ába ütköző idegen ingó dolog jogtalan elsajátításának vétségét látszik feltüntetni, az iratok az ezen cselekmény elbírálására illetékes kir. bírósághoz rendeltetnek áttétetni. A vadászati jog bérbeadására kitűzött árverés eredményének csökkentése czéljából történt összebeszélés a kbt. 128. §-ába ütköző cselekményt képez, melynek elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1210. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az m—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet módosításával ifj. M. J. m—i lakos idegen területen engedély nélküli vadászás miatt az 1883. évi XX. t,-cz. 26. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú Ítélettel együtt, hatáskör hiánya folytán megsemmisíttetik és az Elj. Ut. 17. §-a alapján az ügyiratoknak az illetékes kir. bírósághoz leendő áttétele rendeltetik el. Mert M. község elöljáróságának a vizsgálat folyamán m. évi deczember hó 7-én 1866. sz. a. kelt jelentése szerint, ugy a panaszló, mint a panaszlott többekkel egyesültek a végből, hogy a vadászati jog bérbeadására kitűzött árverés eredményét csökkentsék, mit el is értek az által, hogy a bérösszeg a korábbinak csaknem felére szállott le. Miután az ebbeli összebeszélés a kt. 128. §-ába ütköző kihágás alkatelemeit foglalja magában, annak elbírálására az 1880. évi XXXVII. i'.-cz. 41. §-a értelmében a kir. bíróság illetékes.