Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

181 elsőfokú ítélettel s az azt megelőző eljárással együtt, hatáskör hiánya miatt megsemmisíttetik s az ügyiratoknak az illetékes kir. bírósághoz leendő áttétele rendeltetik el és pedig annál is inkább, mert az iratok közt levő hivatalos bizonyítvány tanúsága szerint panaszos, vádlott ellenében, csalás és zsarolás miatt a kir. bíróságnál is panaszt tett. Csecsemő gyermeknek hatósági engedély nélkül való dajkaságba fogadása és a kellő ápolás elhanyagolása által elkövetett kihágás rendén a tartásdij nem állapitható meg. Az ily magánjogi követelés megitélése a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 1896. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint s—i járás főszolgabirája áltál hozott elsőfokú ítéletben kiszabott pénzbüntetés leszállításával H. J. csecsemő gyermeknek bejelentés és hatósági engedély nélkül való dajkaságba fogadása és a kellő ápolás elhanyagolása által elkövetett kihágás miatt az 1876. évi XIV. t.-cz. 35. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetében 2 napi önköltségen eltöltendő elzárásban marasztalhatott el és köteleztetett, hogy a gyermeket további gondoztatás végett a községi elöljáróságnak azonnal adja át, úgyszintén a gyermek tartására neki kiszolgáltatott 100 frtnyi összegből az eddigi tartásért 24 írtban megállapított tartásdíj levonása után fenmaradt 76 irtot ezen hatóságnál 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizesse meg, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az a gyermek kiadására vonatkozó részében érintetlenül hagyatik, büntető részében pedig tekintettel az idézett törvéii3~czikk 24. 8-ára, oly módosítással hagyatik helyben, hogy a kiszabott 20 frt pénzbüntetés behajthatatlanság esetében 4 napi elzárásra változtattatik át. A még fenmaradó összeg visszaszolgáltatására és a tartásdíj megállapítására vonatkozó részében azonban megsemmisíttetik, mert magánjogi követelések megítélésére a közigazgatási hatóságok nem illetékesek. Higacsnak hatósági engedély nélküli árulása által elkövetett kihágás elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 264. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az elsőfokú ítélet helybenhagyásával M. P. szatócs, méregárunak engedély nélküli tartása és eladása által elkövetett kihágás miatt az 1875. évi 26,038. belügyminiszteri rendelet 8. §-a alapján 15 forint pénzbüntetésben, behajthatlanság esetében 3 napi elzárásban, további 12 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marásztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, illetékesség hiánya miatt az elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisíttetik s az iratok további eljárás végett az illetékes kir. járásbírósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert panaszlott az által, hogy üzletében higacsot (Hydrargyrum bichlort) hatósági engedély nélkül árult, a hivatkozott 26,033/875. sz. belügyminiszteri rendelet 5. §-át. vagyis a rendelethez mellékelt IV. táblázatban foglalt mérgek darusítására nézve kiadott szabályt szegvén meg, az által az 1879. évi XL. t.-cz. 108. §-ának 4. pontjába ütköző kihágást követte el, ennek elbírálása pedig az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 40.. 41. §-ai szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.