Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

3. A felsőbb közigazgatási hatóságoknak egyes ügyeket közigazgatási hatáskörből birói hatáskörbe utaló határozatai. Valakinek azon cselekménye, hogy marháit lépfene-járvány alkalmából kiadott hatósági tilalom daczára a legelőre kihajtotta, az 1878. évi V. t.-cz. 446. §-át>a ütköző vétség ismérveit foglalja magában s elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 1167. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a v—i alsó járás főszolgabírója által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával D. M. azon cselekménye miatt, hogy marháit a K. községben járványosán uralgott lépfene alkalmából kiadott hatósági tilalom daczára a legelőre kihajtotta, az 1874. évi XX. t.-cz. 32. §. o) pontjába ütköző kihágásban mondatott ki vétkesnek, s ezért ugyanazon törvényszakasz alapján 50 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 5 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: illetékességi szempontból az elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisíttetik s az iratok további eljárás végett az illetékes kir. járásbírósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert panaszlott D. M. azon cselekményében, hogy a lépfene terjedése ellen a hatóság által elrendelt zárt, illetve felügyeleti szabályokat megsértette, az 1878. évi V. t.-cz. 446. §-a szerint minősülő és büntetendő vétség alkatelemei forogván fenn, annak megtorlása az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 40. §-ának 1. pontja értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Imaházban való verekedés nem az 1879. évi XL. t.-cz. 75. §-a alá esö kihágást, hanem a büntető törvénykönyv 191. §-ában körülirt vétség tényálladékát képezvén, elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 1594. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a derecskéi járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával R. Lajos és A. Jakab az izraelita imaházban való verekedés miatt az 1879. évi XL, t.-cz. 75. §-a alapján 2 — 2 napi elzárásban és 10—10 írt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében még 1—1 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, A. Mihály, F. Lajos és S. Mózes ellenben felmentettek, R. Lajos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván; — tekintettel arra, miszerint vádlottak azon cselekménye, hogy az imaházban többek jelenlétében tettlegességre vetemedve botrányt követ-