Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 157 az egyik érdekelt nagykorú örökös, H. Mátyás a törvényszéknél a hagyaték átadását kérte. Erre a szabadkai kir. törvényszék a hagyatéki iratokat azon megkereséssel küldötte át Zenta város árvaszékéhez, hogy az osztályegyezséget a kiskorú árvák érdekében hagyja jóvá. Zenta város árvaszéke azon indokból, mert a gyámhatóság csupán az összes örökösök beleegyező hozzájárulásával létrejött osztályegyezséget van hivatva elbírálni, az iratokat az 1868. évi LIV. t.-cz. 590. §-a értelmében leendő eljárás végett a szabadkai kir. törvényszékhez visszaküldötte; ezen törvényszék pedig abból indulva ki, hogy a pernek meg nem indítása folytán a hagyaték vitássá lenni megszűnt, azt ismét az árvaszékhez áttette. Ezek szerint a fenti hagyatéki ügyben a további eljárásra a szabadkai kir. törvényszék Zenta város átvaszékét, ezen árvaszék ellenben a nevezett törvényszéket tartja illetékesnek. A további eljárás a biróság hatáskörébe volt utalandó ; mert ha az 1868. évi LIV. t.-cz. 590. §-a értelmében a perre utasított fél a keresetet a kitűzött határidő alatt be nem adja, az osztály megtételét és a hagyaték átadását azon biróság eszközli, mely az örökösödési perben illetékes lett volna; és mert az árvaszék az örökösök között létrejött megállapodásokat egyszer már megbirálás tárgyává tevén s éppen az ő jóváhagyásának megtagadása folytán történvén a perreutasitás, a hagyatéki ügy elintézése az árvaszék részéről sem gyámhatósági, sem örökösödési eljárás czimén további intézkedést nem igényel. Ha az örökhagyó végrendeletében nagykorú örököst nevezett, de az iratok arra látszanak mutatni, hogy végintézkedése a hagyatékot nem meritette ki, a törvényes örökösök közt pedig kiskorúak is vannak, a hagyatéki ügy tárgyalása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1892. évi szept. 10-én hozott határozata: A kir. minisztérium néhai P. Mihály jászberényi volt lakos hagyatéki ügyében a jászberényi kir. járásbiróság és Jászberény város árvaszéke közt felmerült hatásköri összeütközés esetét vizsgálat alá vévén, az 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján következőképen határozott: a jelen hagyatéki ügy tárgyalása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: Az 1892. évi június hó 4-én fő- és fiók végrendelet hátrahagyásával Jászberényben elhalt P. Mihály hagyatékának tárgyalására a jászberényi kir. járásbiróság a biróságot tartja illetékesnek, mert Cs. Anna, a kit a nevezett kir. járásbiróság általános végrendeleti örökösnek tekint, nagykorú, a végrendeletekben emiitett kiskorúak pedig nem örökösi, hanem csak hagyományosi minőségben vannak érdekelve. Ennek ellenében Jászberény város árvaszéke a gyámhatóság tárgyi illetékességét vitatja, mert a végakarati intézkedéseknek a hagyatéki leltárral való egybevetéséből azt a következtetést vonja le, hogy az örökhagyó nem intézkedett összes hagyatékáról és így a végakarati intézkedés tárgyává nem tett hagyatéki részekre nézve a törvényes örökösök hivatvák az örökösödésre, a kik között kiskorúak is vannak, tehát nem áll az, mintha a jelen hagyatéki ügyben kiskorúak örökösi minőségben érdekelve nem volnának. Ama kérdés érdemleges eldöntése vájjon, néhai P. Mihály végakarati intézkedése az egész hagyatékot kimeritette-e vagy nem, a jelen határozat tárgyát nem képezheti ugyan : mégis minthogy a végrendelkezésnek a hagyatéki leltárral való összehasonlítása nem zárja ki az árvaszék felfogásának helyességét, ennélfogva a törvényes örökösöket az ügy mostani állásában