Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 145 — Z. 8. által jószágkezelőiü szerződésileg felfogadott B. I. a neki szerződésileg átengedett lakást és tartozmányait mikor tartozik elhagyni? a kötelmi jog köréhez tartozik s mint ilyen a törvény rendes utján döntendő el; mely fölött a közigazgatási hatóság csak azon esetben bírhatna hatósági körrel, ha a fenforgó ügy gazda és cseléd közötti viszonyból származnék, miután ' az 1876. évi XIII. t.-cz. értelmében az emiitett viszonyból folyó kérdések közigazgatási útra utasíttattak. A jelen kérdés azonban ily viszonyból nem származik, mivel azok, kik tudományos előkésziiltséget feltételező, habár folytonossággal tartó szolgálatokat teljesítenek, az 1876. évi XIII. t.-cz. 3. §-ának a) pontja értelmében cselédeknek nem tekinthetők; B. J. pedig, eltekintve pedig a tárgyalás során becsatolt bizonyítványoktól, az 188i. évi márczius 30-án kötött szerződés tartalmánál fogva sem tekinthető, miután ő a felügyelettel lett megbízva, továbbá kötelességévé tétetett a felébe való kiadás, melyről rendes könyv vezetendő és a szerződések is írásban kötendők stb., mindezen kötelességek teljesítése pedig a cseléd szolgálati körét meghaladja, de különben is a kir. belügyminisztérium állandó gyakorlata szerint a hivatkozott törvényczikk 69. §-a értelmében cselédnek csak az tekintetik, ki szolgálati (cseléd-) könyvvel van ellátva. Hadköteles ujonczszökevények ellen indított ügy hatáskörének megállapítása. A m. kir. minisztertanács 1891. évi decz. 5-én hozott határozata: Az igazságügyminiszter előterjesztésére S. János parozsenyi, D. Dán parozsényi, L. János parozsényi, R. Márkus puchói, R. Józsa parozsényi és M. János barbatyani hadköteles szökevények ellen indított bűnügyekben Hunyadvármegye petrozsényi járásának főszolgabirája és a puji kir. járásbíróság között, továbbá ugyanazon járás főszolgabirája és az 1890. évi XXV. t.-cz. hatályba lépte előtt fennállott marosvásárhelyi kir. tábla között fölmerült hatásköri összeütközési esetet vizsgálat alá vévén, az 1869. évi IV t.-cz. 25. §-a alapján következőleg határozott: Az említett ügyekben az eljárás a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik a következő indokok alapján: Az iratokból kitetsző tényállás szerint 8. János 1867 évben született, az 1887., 1888. és 1889. évben; D. Dán 1868. évben született, az 1888. és 1889. évben; L. János 1859. évben született s az 1879. és 1880. évben való ujonczállitás alkalmával ideiglenesen szolgálatra képtelennek találtatván, mint harmadik korosztályú hadköteles, az 1881—1882. években; R. Márkus ÉL, a ki TrenC3énvármegye Puchó községében az 1867. évben született, az 1887., 1888. és 1889. évben; R. Józsa, a ki Hunyadvármegye Z. M. Parozsény községében az 1864;. évben született, az 1884—1888. években; M. János, a ki Hunyadvármegye P. Barbatyen községében az 1867. évben született, az 1887., 1888. és végül M. János, a ki Hunyadvármegye Lupeny községében az 1858. évben született, az 1878 —1888. években az ujonczállitásra nem jelentkeztek, hanem közülök 8. János, D. Dán, L. János (f. barbatyeni), M. János és (lupenyi) M. János Romániában, R. Józsa pedig az ország más vármegyéiben (Bánátban) szolgálatban állottak, mig R. Márkus H. ^— ki születés helyén (Puchón) ismeretlen helyen távollevőként volt nyilvántartásban — majd szüleivel együtt Petrozsényben tartózkodott, majd pedig Aradon mint napszámos tartotta fenn magát. S. János 1890. aug. 20-án, D. Dán 1890. jul. 4-én, L. János 1890. május 31.-én illetőségi községük elöljáróságánál ujonczállitás végett önként 10