Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 107 ­van kimondva, tekintve továbbá, hogy ily ügyben hozott közigazgatási hatá­rozatoknak végrehajtása az érvényben levő jogszabályok szerint bírói végre­hajtásra utalva nincsen, tekintve végre, hogy az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §-a szerint birói uton végrehajtható közokiratot a közigazgatási határozatok között csak azok képeznek, a melyek az érvényben levő jogszabályok szerint birói végrehajtásra utalvák, ezen végrehajtást a közigazgatási hatóságok hatás­körébe kellett utalni. Sebes hajtással okozott könnyű testi sértés miatt inditott ügy elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1889. évi ápril 4-én hozott határozata : A kir. miniszteiium P. György nagykárolyi bérkocsis ellen sebes hajtás által okozott könnyű testi sértés miatt inditott ügyben a nagykárolyi kir. járásbíróság és Szatmár vármegye alispáni hivatala mint másodfokú kíhágási biróság közt felmerült hatásköri összeütközési esetben következőleg hatá­rozott. Jelen ügyben az eljárás birói útra tartozik, mert a feljelentett tény­állás szerint P. György bérkocsis a nagykárolyi vasúti indóház udvarán sebesen hajtván, kocsijával L. Lászlót elütötte, a ki ennek következtében 6 napi gyógyulást igénylő testi sértést szenvedett; mert, ha a vizsgálat ada­taiból meg lehet állapítani azt, hogy P. György a fenforgó körülmények közt sebesen szándékosan hajtott, akkor a testi sértés szándékosan elköve­tettnek veendő a büntetőjogi beszámitás törvényei szerint, mert a tett szán­dékosságához nem kívántatik meg minden esetben, hogy a tettből bekövet­kezett eredmény is szándékolt v&gy czélzott legyen, hanem elegendő, ha az a szándékosan elkövetett tettből rendszerint bekövetkezik, bár elmaradásának lehetősége nincs kizárva; miután tehát P. Györgynek látkörében kellett lennie, hogy egy népes pályaudvaron való sebes hajtásának elgázolás és ennek testi sértés leend következménye, ha beigazolást nyerend az, hogy szándékosan követte el a sebes hajtást, ugy ennek eredményeként a szán­dékos könnyű testi sértés vétségének elkövetése látszik őt terhelni, a mely­nek elbirálása az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 40. §-ának 1. pontja értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe van utalva; mert továbbá feltéve azt hogy a bizonyítási eljárás eredménye a szándékosság beszámítását kizárná, mégis, ha az elgázolásból testi sértés származik, az eljárás birói hatáskörhöz tar­tozik, mert minden egyes esetben a bíró van hivatva a fölött határozni, forog-e fenn büntetőjogi beszámitás alá eső szándékosság vagy nem, miután a rendőri bíráskodás tárgyát csak a mások személyét és vagyonát veszé­lyeztető vagy vigyázatlan hajtás képezi. Tiltott szerencsejátékot üldöző rendőrközegnek hivatalos eljárásábani megakadá­lyozása miatt inditott ügy elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1888. évi május 29-én hozott határozata: M. A. budapesti lakos ellen a K. B. T. 87—91. §-ai alá eső tiltott szerencsejáték, továbbá a rendőri közegeknek a szerencsejátékosok tetten érésében való megakadályozása miatt vizsgálat indíttatott. M. A. a rendőrök előtt a játszóhelyiség ajtaját elzárta, sőt vállával az ajtónak támaszkodott s csak ismételt felszólításra bocsátotta be a rendőröket. Habár vádlottat csak a K. B. T. 74. §-ában körülírt kihágás látszik is terhelni, mégis, miután

Next

/
Oldalképek
Tartalom