Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 102 — veszélyeztetik, melyek közé a most szóban forgó kihágások is tartoznak, mig a b) pontban csak azokat a kazánrendőri kihágásokat utalja a közigazgatási hatóság hatáskörébe, melyek a szabályrendelet valamelyik intézkedését sértik ugyan, de az életbiztonságot és egészséget nem veszélyeztetik. Közhivatalnoki jelleg és hatósági megbizás színlelésével vagyoni károsításnak megkísérlése miatt inditott ügy elbirálása a kir. bíróság katáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1894. évi márczius 24-én hozott határozata: A kir. minisztérium a csalás kísérletével terhelt Sz. József lippai lakos elleni ügyben a temesvári kir. törvényszék és Temes vármegye lippai járásának főszolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint Sz. József lippai lakos W. Henrik társaságában B. János ujfalusi lakosnál megjelenvén, magát vizsgálóbírónak adta ki, a ki a lippai kir. járásbíróság által azért lett kiküldve, hogy B. János vejének H. Jánosnak — ki nejétől külön vált — B. Jánosnál visszamaradt holmiait adassa ki, s ennek folytán irományokat véve ki zsebéből, mintha jegyzőkönyvet venne fel, felszólította B. Jánost, hogy H. Jánosnak holmiait adja ki. B. János azonban a felszólításnak nem tett eleget. Ezen cselekmény a btk. 381. §-ának 1. pontjában körülirt csalás büntette kísérletének ismérvét látszik magában foglalni, a mennyiben Sz. József közhivatalnoki jelleget és hatósági megbízást színlelt a végből, hogy másnak jogtalan vagyoni kárt okozzon s e részben a csalás elkövetésére maga részéről mindent megtett, de a csalás azért nem létesülhetett, mert a tényálladékához tartozó eredmény, a vagyoni kár okozása be nem következett. Tekintve pedig, hogy az 1880: XXXVII. t.-cz. 39. §-ának 1. pontja értelmében a bűntettek kivétel nélkül a kir. törvényszékek hatáskörébe vannak utalva, a jelen ügyben való eljárásra a kir. bíróság illetékességét kellelt megállapítani. A kbtk. 44. §-a, melyre a kir. törvényszék hivatkozott, csak oly esetekre alkalmazható, a melyekben valaki magát illetéktelenül közhivatalban, vagy közszolgálatban álló személynek adja ki, a nélkül azonban, hogy a mint ez a jelen esetben történt — a közhivatalnoki jelleg színlelése eszközül szolgáljon valamely bűntett elkövetésére. (9668/1894. I. M. sz.) Ablak szándékos bedobásával elkövetett cselekmény elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1892. évi július 22-én hozott határozata: A kir. minisztérium az ablakbedobással vádolt P. Miklós zilahi asztalostanoncz elleni ügyben a zilahi kir. járábiróság és Zilah város rendőrkapitányi hivatala között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: P. Miklós azzal vádoltatik, hogy egy tégladarabbal L. Vilmos utczai lakásának ablakát bedobván, annak három üvegtábláját betörte s 60 kr. kárt okozott s hogy a dobás által a lakásban tartózkodott egyének testi épségét is veszélyeztette.