Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Végrehajtás ingóságokra 657 IV. Tehát a fent kifejtett jogi felfogás szerina a Végrehajtási Törvénynek ugy anyagi joga, mint eljárási szabályai szerint a végrehajtás ily módja meg nem engedhető. Az ellenkező felfogásnak főérve az, hogy a Végrehajtási Törvény valamely személyes tevékenységből előálló jövedelemnek végrehajtás alá vonását kifejezetten nem tiltja. Ez az érvelés helytelen. Ép ellenkezőleg, csak azzal lehet érvelni, hogy a végrehajtásnak mindazok a módjai, amelyeket a Végrehajtási Törvény kifejezetten meg nem enged, foganatba nem vehetők. A Végrehajtási Törvény ugyanis a kiterjesztő értelmezést meg nem türi. Az ily kiterjesztő törvénymagyarázás az egyén személyes és vagyoni jogait a legnagyobb mértékben veszélyeztetné, a gazdasági életet, különösen pedig a hitelviszonyokat a legnagyobb bizonytalanságnak tenné ki. Hogy a Végrehajtási Törvény kifejezett tilalmának hiánya, a törvényben nem szabályozott végrehajtás jogossága mellett fel nem hozható, annak legfőbb bizonyitéka az, hogy senki sem vonja kétségbe azt, hogy például végrehajtás csak az adós vagyona, de nem a személye ellen vezethető, dacára annak, hogy e részben a Végrehajtási Törvény, kifejezett tilalmat szükségtelennek tartott felállítani. Az alábbiakból pedig ép az fog kitűnni, hogy az ily végrehajtás tulajdonképen nem az adós vagyona, f auem személye ellen irányul. Vagyona ellen azért nem irányul, mert amint annak a kir. Ítélőtábla fent már kifejezést adott, a személyes tevékenységből majdan előálló jövedelem a végrehajtást szenvedő vagyonának nem tekinthető. Személye ellen pedig azért irányul, mert a végrehajtás által a hitelező érdekében személyes tevékenységre kényszerül. Tevékenységre pedig a hitelező érdekében az adós végrehajtás utján nem kötelezhető. Hisz a Végrehajtási Törvény 222. §-a szerint, ha a kötelezés egyenesen valamely munka teljesitésére irányult s erre a végrehajtást szenvedő a kiszabott pénzbüntetés dacára nem hajlandó, akkor is a végrehajtás, a munka készpénzbeli értéke erejéig csupán a végrehajtást szenvedő vagyona ellen vezethető. Jelen esetben pedig tényleg végrehajtást szenvedő személye tekinthető végrehajtás alá vontnak, mert hisz kénytelen egész tevékenységét a végrehajtató érdekében hasznosítani. LT.j Döntvénytár. XVI. 42