Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

642 Moratórium hogy ugyanabban a perben, amelyben a végrehajtás alapjául szolgáló sommás végzés hozatott, a másodbiróság a követelést moratórium alá esőnek mondotta ki. Ezt a kifogást, habár az csak a felfolyamodásban hoza­tott fel és a végrehajtás elrendelése után felmerült körül­ményre van alapitva, figyelembe kellett venni, mert a bíróság a moratóriumra vonatkozó rendeleteknek hivatalból is köteles érvényt szerezni. Minthogy azonban a fölterjesztett iratokból nem tűnik ki, hogy a csatolt másodbirósági Ítélet a végrehajtandó követe­lésre vonatkozik-e, a megtámadott végzést annak felderítése végett fel kellett oldani. (1915. február 8. 14280—1914. sz.). Lásd az 1067. sz. esetet ebben a kötetben. 14. §. 1071. Az a körülmény, hogy az árverés megtarthatásának ideje a moratórium miatt bizonytalan, az árverés előkészítésére vonatkozó becslés foganatosítása iránt előterjesztett törvényszerű kérelem el­utasítására okul — éppen a moratórium ideiglenes voltára való te­kintettel — sem szolgálhat. (B k. T. 1915. febr. 3. 11896.) Lásd az 1068. sz. esetet. 19. §. 1072. A harmadik moratóriumi eljárási rendelet 19. §-a értelmé­ben a moratóriumra vonatkozó rendelkezések nem érintik a telek­könyvi nem peres ügyekre vonatkozó szabályokat. Az a körülmény tehát, hogy valamely követelés moratórium alá esik, nem akadá­lyozza a telekkönyvi bejegyzést — ideértve az előjegyzést is, — amennyiben annak egyébként helye van. (B. k. T. 1915. febr. 11. 11816/1914.) Ugyanígy Bp. T 6998/914. (ebben a kötetben 1067. sz. eset.). Fenntar­totta ezt a negyedik moratóriumi eljárási rendelet 22. §-a; mig a 12000/^915. J. M. E. sz. rendelet már ennek fenntartását szükségtelenné tette. 20. §. 1073. A harmadik moratóriumi eljárási rend. 20. §-a érteimébea a birói kiküldöttnek bíróilag megállapított járandóságaira a mora­tóriummal kapcsolatos rendelkezések nem nyernek alkalmazást. (B. T. 1915. febr. 9. 13956.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom