Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

733. §, Indokok: A Nyitra megye árvaszékétol beszerzett iratok alapján a felperes által bizonyitani czélzott azt a ténykörülményt, hogy az alperes eltűnésétől a holttányilvánítási eljárás megindítását szorgalmazó 12,000/1911. P. számú kérvénynek az 1911. évi augusztus 14-én történt beadásáig az 1868 : LIV. t.-cz. 523. §. b) pontjában megszabott 30 év eltelt, bebizonyitottnak elfogadni nem lehet. Mert 0. J. József né felperes a m. kir. belügyminiszterhez intézett panaszaiban az alperes eltűnésének idejéül a hónapnak és napnak felemlitése nélkül határozottan az 1881-ik évet jelölte meg. Mert továbbá a Nyitra megye árvaszéke 2335/1885. számú meghagyása következtében foganatosított nyomozásról a körjegyző által 1885. évi május 14-én felvett jegyzőkönyv s a nyomozás eredményének megfelelően ugyanakkor kiállított helyhatósági bizonyítvány szerint, amelynek alapján a nevezett árvaszék az alperes részére 8667/885. szám alatt hozott végzésével az 1877 : XX. t.-cz. 28. §-a értelmében gondnokot rendelt, — az alperes eltűnésének idejéül ugyancsak a hónapnak és napnak felemlitése nélkül — szintén az 1881-ik év van megállapítva. Hasonló eredményre vezet a NB. 2. •/. alatti községi bizonyítványnak az a tartalma is, hogy alperes az 1880—1881. évek valamelyikében távozott ismeretlen helyre. Minthogy az állandó birói gyakorlat szerint az .1868 ; LIV. t.-oz. 523. §. b) pontjában meghatározott 30 év a fennforgó esetben az eltűnés évének utolsó napjától, vagyis az 1881. évi deczember 31-étől számítandó, ettől pedig a 30 év a holttányilvánítási eljárás megindítását szorgalmazó kérvénynek az 1911. évi augusztus 11-én történt beadásakor még nem telt el; minthogy továbbá a kir. Curiának 32. számú döntvénye, ennek világos tartalmából kitetszöeu csak a teljesítésre irányuló követelésekre vonatkozó perekben alkalmazható: nyilvánvaló, hogy felperesek keresete időelőtti. (0. ít. P: 472/915. sz. 733. §. 1.. 2. p. 1056. Magyar bíróság rendszerint csak magyar alattvalót nyilváníthat holttá, s külföldit kivételesen csak akkor, ha annak utolsó rendes lakása Magyarországban volt, vagy itt oly vagyona volt« amelyre vonatkozólag az örökösödési kérdések szabályozása a holttányilvánítási eljárás folyamatba tételét szükségessé teszi. C: Az alsóbiróságok Ítéletét az alpereseket holttányilvánitó hivatalból felülvizsgált rendelkezéseiket illetően, az itéle-