Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

622 1 'ulgári perrendtartás 1040. A stornodij mérséklése (1. sz. jogegységi határozat) a fe­lülvizsgálati biróságnak is jogkörébe tartozik (C. 1915. január 13. 1914. G. 233. sz.) Lásd az elözö esetet s az ott felhívott joggyakorlatot, valamint a követ­kező esetet. 1041. A tartás összege oly ténykérdés, mely csak eljárási jog­szabály sértése miatt támadható meg. (C. 1915. január 14. 1914. G. 231. sz.) Lásd az elözö két esetet. Ennél a két esetnél elfoglalt álláspont a he­lyes. Birói arbitrium körébe tartozik a tartásdíj összegének megállapítása, s nem helyes a régi gyakorlatot kővető ez a határozat. 1042. Jogszabály szerint köztörvényi ügyekben a kötbér mér­séklendö, ha tulmagas ahhoz az érdekhez képest, amelynek biztositá­sára szolgál; az a kérdés pedig, hogy mi ez az érdek, továbbá, hogy ehhez képest a kötbér aránytalanul tulmagas és, hogy ennek az ér> deknek mily összegű kötbér felelne meg, egyaránt ténykérdés lévén, sikerrel csak eljárási jogszabálysértés miatt támadható meg; és minthogy a felebbezési biróság Ítéleti indokolása szerint tüzetesen indokolta is, hogy a kötbér összegét mily alapon állapitotta meg, az a megállapítása a S. E. 197. és 64. §-a értelmében felülvizsgálat tár­gyává sikeresen nem tehető. (C. 1914. január hó 21. G. 233.) Ez a határozat helyes, ellentétben áll szintén a Pp. 534. §-ának szelle­mével. A kötbér mérséklésének kérdése birói belátástól függ. (Lásd Kovács; Pp. magyarázata I. 367. 1.) s így a megállapított tények érintése nélkül felül­vizsgálat körébe vonható. 1043. A mérlegelés okszerűségének felülvizsgálása. A budapesti kir. tábla: Felperest felülvizsgálati kérel­mével elutasitja. Indokok: A felebbezési biróság a S. E. T. 64. §-ának meg­felelően megindokolta, hogy mért nem fogadja el W. M. és K. M. tanuk vallomását. Ez az indokolás a helyes okszerűséggel nem .ellenkezik, mert kétségtelen, hogy az egészen közeli rokon elfogult és az üzleti világban forgó, de még sem jogászilag képzett egyének különböztetni szoktak kölcsön, vagyis kész­pénznek visszafizetés kötelezettsége mellett közvetlenül az adós tulajdonába adása és egy harmadik személy tartozásának kifizetése folytán keletkezett követelés közt, az ellenmondás a tanuk vallomása és felperes előadása közt tehát okszerüleg észlelhető. (Budapesti kir. tábla 1914. dec. 23. 1914. G. 1346. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom