Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

270. 286. §§. nek megfelelően nem tartalmazza: következőleg jogszabály szerint a szerződő felek közötti jogviszony és abból folyó jogok és kötelezettségek birói eldöntésénél a szerződő felek valódi akarata lévén irányadó, e jogszabálynak megfelelően jár el a felebbezési bíróság, midőn a szerződő felek valódi szerződési akaratát kutatja, és Ítélete alapjául nem az okirat szószerinti kifejezéséből, hanem a szerződési akarat tekintetében megállapitott tényekből vonja le jogi álláspontját. (C. 1914. okt. 13. G. 81/1914. sz.) Ad I. V. ö. C. I. G. 628/99. (Uj Dtár V. 90. 1., F. IV. 392. I.); G. 39/95. (Uj Dtár V. 88. 1.). Ad II. Lásd e kötetben a 631. sz. esetet, s az itt ad I. felhívott joggyakorlatot, valamint a Gií. esetei, 270. §. 999. Az ügyvédi költségjegyzéki perekben kialakult birói gyakorlat szerint az ügyvédeknek szabályosan vezetett könyveiből kiállított kivonataik ugyan rendszerint részbizonyitékul fogadtatnak el arra nézve, hogy az ügyvéd az ezekben feltüntetett munkálatokat és eljárásokat teljesítette is és amennyiben ezen tételek valódiságára és felmerültére az ügyvéd pótesküt tesz, az ezekben felszámított munkálatok és eljárások dija részére meg is állapittatik. A megállapítás ezen módjának azonban csak abban az esetben lehet helye, ha a kérdéses tételek bizonyítása más módon nem lehetséges. Az ügyvéd által teljesített munkálatok dijának megállapításánál elsősorban a munkálatok minősége és mennyisége és illetőleg a megbízóra ebből háramló előnyök veendők figyelembe és csak másodsorban lehetnek irányadók a megbízó vagyoni viszonyai. (C. 1914. juniu* 3. 5703.) A részbizonyiték fogalma a bizonyitékok szabad mérlegelésének elvével ellenkezik. A Pp. a törvényes bizonyítási rendszert elejtette és így a póteskü intézményét sem ismeri. Helyébe a felek eskü alatti kihallgatása lépett. V. ö. Pp. 322. §. 286 és 817. §§. 1000. I. Az okirat az azt felhasználó féllel szemben nem mindig bizonyít. — II. A bizonyítandó ténykörülmény tüzetesen megjelölendő. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében tényálláskép megállapította, hogy a felperesek az 1912. évi jun. havában visszafizetés kötelezettségével 2800 K-t adtak át az alpereseknek; — továbbá hogy a kölcsön átadásakor a visszafizetés ideje nem határoztatott meg.