Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

180. §. 597 81. §. második bekezdésében emiitett gondatlanságból okozta; az alsóbiróságok Ítéletei azonban még sem voltak helybenhagyhatok. Az 1907. évi XIX. t.-cz. előmunkálataiban, nevezetesen a törvényjavaslat 82. §-ához fűzött indokolásban kifejtettek szerint ugyanis a törvény a sérült alkalmazottnak a munkaadó ellen a 82. §-a értelmében a szándékosság vagy vétkes gondatlanságnak a 81. §-ban jelzett esetében érvényesithető kártérítési igényét azért kötötte ahhoz a feltételhez, hogy ugy a szándékosság mint a gondatlanság előzetesen jogerős büntetőbírósági ítélettel megállapittassék, nehogy az alkalmazottak, akiket vagyontalanságuk miatt a peres eljárásból hátrányok alig terhelnék, a munkaadókat ok nélkül magánjogi perekkel zaklassák. Ebből az indokolásból megállapítható, hogy a törvényhozó a sérült alkalmazottnak vagy a hozzátartozóinak a munkaadó ellen támasztható kártérítés iránti kereset folyamatba tételét illetően mindazokban az esetekben, ahol a 83. §-ban meghatározott kivétel fenn nem forog, már a polgári bírósághoz intézett keresetlevél feletti intézkedés alkalmával hivatalból figyelembe veendő pergátló körülménynek kívánta tekinteni azt, hogy a keresetben nincs kimutatva az, hogy a kártérítés iránti polg. kereset folyamatba tételét megelőzően jogerős büntetőbírósági ítélettel megállapittatott, hogy a 82. §-nak fent említett feltételei fennforognak. Minthogy a fennforgó esetben a felperes nem állította azt, hogy az idézett törvény 83. §-ának kivételes esete forogna fenn, vagy hogy a kereset indítása előtt már jogerős büntetőbírósági ítélettel megállapittatott, hogy a keresetben emiitett . baleset az alperes vagy megbízottja szándékosan vagy a 81. §. második bekezdésében emiitett gondatlansággal idézte elő; ezen hivatalból figyelembe veendő pergátló körülménynél fogva az eljárás megszüntetendő és a kereset a felperesnek visszaadandó volt volna, az alsóbiróságok tehát szabálytalanul jártak el, amikor a 82. §-ban említett feltételek hiányát nem pergátló körülményként, hanem a per érdemére tartozó kifogásként bírálták el. Ezért az alsóbiróságok Ítéletének megsemmisítése mellett, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1913 október 22. 5783. sz.) Lásd Pp. 10., 140. és 141. §§; valamint 1907 : XIX. t.-cz. 81. és 83. §§. — Állandó gyakorlat. Lásd C. 688/913. (Uj Dtár XV. 326. 1.); 875/911. (Gr. XVIII. 366. 1.); 3144/911. (Gr. XVIII. 566. 1.).