Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

738 Kereskedelmi törvény Ennélfogva a másodrendű alperes kezébe a szerződés­ből kitünőleg nem ngy kerültek a kölcsönösszeg visszafizeté­sének biztosítására hivatott követelésekre vonatkozó ügyira­tok és okiratok, hogy azokat mint elsőrendű alperesnek, te­hát a hitelezőnek megbízottja tartsa kezében, hanem ő azok birlala/tához kizárólag, mint az intézet ügyésze jutott és fel­adata a követelésnek a közadós szövetkezet nevében való be­hajtása és a behajtott követelésekből az elsőrendű alperest havonként megilletett összegek kifizetése volt. De nem keletkezett elsőrendű alperesnek zálogjoga még akkor sem, ha a feleknek az is volt a szándékuk, hogy első­rendű alperes az A) alatti szerződés folytán zálogjogot nyer­jen. Nem pedig azért, mert hiányzanak azok a törvényszerű átadási formák, amelyek a kérdéses követelésekre való zálog­jog elnyeréséhez szükségesek. Az A) alattiban emiitett köve­telések részben váltókövetelések, részben kereskedelmi köny­veken alapuló követelések, mely utóbbiak ismét részben olya­nok, melyekről az illető adós kötelezvényt állított ki, részben pedig olyanok, melyekről kötelezvény nem létezett. Váltókövetelésekre zálogjog csakis a követelést megtes­tesítő váltó átadása utján szerezhető (KT. 303. §.). Ez nem történt meg, mert a váltók a hitelező elsőrendű alperesnek nem adattak át; a másodrendű alperes kezébe történt átadás pedüg ezt nem pótolja, mert az A) alatti világos rendelke­zése szerint a váltók épugy, mint a többi okiratok és ügyira­tok, másodrendű alperesnek, mint az intézeti ügyésznek adat­tak át. A szerződés nem rendelkezik arról, hogy másodrendű alperes a felek akarata szerint elsőrendű alperesnek az átvé­tel és birtokhaotariá.s tekinteiében megbízottja volna és ez a körülmény az irásos szerződéssel szemben nem is képezheti alperesek részéről bizonyítás tárgyát. A könyvkövetelések feletti zálogjog keletkezéséhez mul­hatlanul szükséges, hogy az elzálogosítás ténye az adós köny­veiben feljegyeztessék. (KT. 304. §.) Ez nem történvén meg, elsőrendű alperes a könyvkövetelésekre sem szerzett zálogjo­got. Az alperesek tehát jogcim nélkül tartják vissza a köve­telésekre vonatkozó okiratokat és másodrendű alperes a be­hajtott és kezei közt levő pénzösszegeket is. És pedig az első­rendű alperes azért, mert neki a követelésekre zálogjoga nincs és nem is volt, tehát ha a szóbanforgó követelésekre vonatkozó eredeti okiratokat és ügyiratokat a másodrendű alperes neki a csőd megnyitása után át is adta, mint azt al­peresek viszonválaszukban állítják, fizok birtokába az első­rendű alperes jogtalanul jutott, mert a esőd megnyitása után

Next

/
Oldalképek
Tartalom