Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

1-2-2 Kereskedelmi törvény Egyébként felperes az ellenőrzés hiányát kártérítés alapjául sikerrel annyival kevésbé hozhatja fel, mert az V. naplószám alatt lévő alapszabályok szerint a felszámolás alatt lévő szövetkezet a felperesi szövetkezetnek tagja volt, amely körülménynél fogva az alapszabályok 1. és 20. §-ai értelmében felperest a legnagyobb mérvű ellenőrzési jog illette meg. tehát amennyiben felperes az ellenőrzés hiánya miatt kárt szenvedett volna, azt elsősorban az ő mulasztásának tulajdonítja. A fentebb előadottak szerint IV. r. alperes a felszámolás alatt lévő szövetkezetnek felügyelőbizottsági tagja nem volt s igy őt semmiféle körülmények között felelősség nem terhelvén, ellenében a kártérítési "kötelezettség még ez okból sem volt megállapítható. Ezekből folyóan a kir. törvényszék a per főtárgyára vonatkozólag a rendelkezési rész értelmében határozott, a kamatokra vonatkozóan pedig azért, mert joggyakorlatunk szerint kártérítési tőke után késedelmi kamat csak a kereset indításától jár, mert az 1895: XXXVI. t.-cz. szerint törvényes kamat csak 5%. A győri kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét nem felebbezett részében nem érinti, abban a felebbezett részében, amely szerint felperes a III. és V. r. alperesek ellen keresetével elutasittatott és ezek részére perköltség megfizetésére köteleztetett, megváltoztatja és ezen alperesket 4559 K tőke stb. megfizetésére kötelezi. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és ngy III. r., mint V. r. alperesekre nézve az elsőbiróságnak a felperesi kereset elutasító rendelkezését hagyja helyben. Indokok: A másodbirósági itélettben a felszámolásban levő szövetkezet felügyelőbizottságának törvényes kötelezettségére vonatkozóan felhozott indokokat a kir. Curia is helyeseknek fogadja ugyan el, ennek dacára azonban K. J. és B. P. alpersekre nézve — akik mint felügyelőbizottsági tagok vonattak perbe — a másodbiróság ítéletének megváltozásával az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben annak vonatkozó indokai alapján és azért, mert a K. T. 196. §-a a felügyelőbizottság kártérítési felelősségét a 195. §-ban meghatározott kötelességek elmulasztása esetében elvileg megállapítja ugyan, ez a kártérítési felelősség azonban csak akkor állapítható meg, ha a konkrét esetben bizonyittatik, hogy a károsodás ténye a felügyelőbizottság törvényes kötelezettségének elmulasztásával okozati összefüggésbe hozható. Minthogy azonban az adott esetben az 1908. évi december 6-án megtartott és épen a felügyelőbizottság által összehívott közgyűlési jegyzőkönyvből és a kir. törvényszék által H. V. és P. 8. felsza-