Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Polgári perrendtar J 573 irányuló kei-eset, hogy a zárdát a faizási jog 100 öl tűzifa tekintetében, mint deputatum, az uradalom dologi terheként annak mindenkori tulajdonosával szemben megilleti, nem kegyúri, hanem magánjogi jogviszony elbírálására vonatkozik és ekként a polgári biróság hatáskörébe tartozik. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával kimondja, hogy a kereseti jog megbirálása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik, ennek folytán az elsőbiróságot a per érdemében való megbirálásra utasitja. Indokok: Felperes keresetében azt adta elő, hogy gr. H. J.-né egy, a cs—i birtok területén felállitandó zárda felépítésére és fentartására 10.000 rhenusi forint alapítványt tévén, ez az összeg a zárdát felépítő kapucinus-rendnek kiadatott. Az alapi tó egyik jogutóda, gr. H. D. azonban ezt a .10.000 rhenusi forintot még a templom felszentelése előtt a kapucinusrendtől kölcsönképpen visszavette s annak 5% kamatát a rendnek fizetni igérte. Előadta továbbá azt, hogy akkor, amikor a kapucinusrendnek — a kölcsönügyleten alapuló ez a joga bíróilag elismerve és a cs—i uradalomra bekebelezve lett, az 58 éven át fizetni elmulasztott 5% kamat egyenértéke gyanánt a cs —i uradalomban osztozkodó örökösök megadták a kapucinusrendnek örökidőkre az uradalom erdejében a faizási jogot, de ugy, hogy a vágatás és hordás költségét a kapucinus-rend viselje. Minthogy azonban az uradalom jelenlegi tulajdonosai közül többen 1894-től kezdve a fának kiadását megtagadták és azt vitatták, hogy szolgáltatásuk csak kegyadomány s az tetszésük szerint bármikor beszüntethető; felperes keresete annak birói megállapítására irányul, hogy a rendi zárdát a faizási jog 100 erdei öl tűzifa tekintetében, mint deputatum, a cs—i uradalom dologi terheként annak mindenkori tulajdonosával szemben megilleti. Ebből a kereseti előadásból bizonyos, hogy felperes követelésének alapja a peres felek, illetve azok jogelődei között létrejött kölcsönügylet, a kereseti kérelem pedig ennek a kölcsönügyletnek s illetve a kölcsönösszeg kamatai fejében elvállalt faizási jognak a megállapítása és biztosítása. Erre, ugy arra is tekintettel, hogy peres felek még azt sem állították, hogy alperesek a m—i kapucinus-rend által felépített és fentartott zárdának kegyurai volnának, hogy közöttük kegyurasággal járó jogi és kötelmi viszony állana fenn s hogy a kereseti követelés ilyen viszonyból származnék,