Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

692 A Tégrehajtási novella menyeinek hatálytalanítását a végrehajtást szenvedő a végrehajtási eljárás bármely szakában kérheti. A budapesti kir. Ítélőtábla: az elsőbiróság végzését helybenhagyja, egyúttal a végrehajtató ügyvédjének diját és kiadását a felfolyamodásért megbizója irányában 37 korona 30 fillérben megállapitja. Indokok: Az erzsébetvárosi kir. törvényszéknek az iratok közt hiteles másolatban levő 9817 connex 10830/1910. P. számú Ítéletéből kitűnik, hogy a végrehajtató által letiltott havi járadék, mint kártérítés, az 1874. XVIII. t.-cz. 2. §-a értelmében annak a tartási kötelezettségnek kárpótlása fejében Ítéltetett meg a végrehajtást szenvedő javára a m. kir. államvasutak ellen, amely tartási kötelezettség a nevezett vasutak üzemében elgázolt és ennek következtében meghalt F. A..ét férjével — a végrehajtást szenvedővel — szemben törvénynél fogva terhelte. Eszerint a letiltott havi járadék tartási igényt, tehát oly igényt helyettesit, amely a jogosított személyére van korlá' tolva s amelyet mini legszemélyesebb jogosítványt, a jogosított személyétől elválasztani és végrehajtás alá vonni nem lehet. Ebből azonban következik, hogy a tartásra vonatkozó igény helyébe lépett járadék, mint kártérítés, ép ugy nem lehet tárgya a foglalásnak, amint nem lehetett annak tárgya a tartási iffény. Hogy a végrehajtást szenvedő a letiltás és később a követelés utalványozása ellen törvényes határidőben jogorvoslattal nem élt és igy a lejárt havi részletek a letiltás folytán birói letétbe helyeztettek, a letiltott havi járadék jogi természetén nem változtatott és azt lefoglalhatóvá nem tette, miért is a végrehajtást szenvedő a végrehajtási eljárás későbbi szakában is kérhette a letiltásnak és következményeinek hatálytalanítását. Nincs döntő súlya ebből a szempontból annak sem, vájjon a végrehajtást szenvedő munkaképes-e? és jövedelemhajtó foglalkozást üz-e? mert ennek csak magára a tartási igényre lehetne esetleg befolyása, de a tartási igény ellenértékül szolgáló havi járadékot ettől a természetétől.meg nem fosztja. És igy bár téves az elsőbiróság az az álláspontja, hogy a, szóban forgó járadék az 1908. XLI. t.-cz. 2. §. 15. pontja értelmében nem vonható végrehajtás alá, a döntését az előbb kifejtett okokból mégis helyben kellett hagyni. (1914. évi márczius 31. 2448.)