Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

A végrehajtási novella 689 s mely értékes anyagánál, nagy mübecsénél fogva tulajdonképpeni rendeltetésétől eltekintve, önmagában is értéket képvisel és a sir megbolygatása nélkül a sirkertből elvihető, az ily műtárgy továbbra is a tulajdonos birtokában levőnek tekintendő és azt a V. N. 3. §-a alapján és az ott jelzett feltétel mellett vételárának behajtása végett végrehajtás utján le lehet foglalni. A budapesti kir. Ítélőtábla: A felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: A sírkereszt vagy síremlék a temetőben, mint vallási szertartásra és közhasználatra rendelt helyen valamely sírnak megjelölésére történt felállításával rendszerint forgalmon kívül helyeztetetik s mint ilyen foglalás tárgya nem lehet. Ha azonban síremlékül oly műtárgy alkalmaztatik, mely nem csupán a jelzett czélra alkalmas, s mely értékes anyagánál, nagy mübecsénél fogva tulajdonképpeni rendeltetésétől eltekintve, önmagában is értéket képvisel, és a sir megbolygatása nélkül a sirkertből elvihető, az ily műtárgy továbbra is a tulajdonos birtokában levőnek tekintendő és azt a V. N. 3. §-a alapján és az ott jelzett feltétel mellett vételárának behajtása végett végrehajtás utján le lehet foglalni, annál is inkább, mert az ily műtárgynak a idiajaonos által való esetleg a hitelező kárával járó értékesítése a temetőben történt elhelyezés daczára, kizárva nincs. A felterjesztett iratokból megállapítható, hogy a végrehajtató által kijelölt síremléket 60.000 koronáért rendelte a végrehajtást szenvedő s hogy az 1 m. magas csiszolt gránit lábazatból és 3.20 m. magas allegorikus női alakkal kombinált fehér márvány felső részből áll. Megállapítható továbbá, hogy a sírdomb, valamint a síremlék felállításának czéljára készült alapfal megbolygatása és sérelme nélkül ugy a síremlék alsó gránit talapzata, valamint a felső szobor is elvihető. Minthogy pedig végrehajtató a végrehajtást a síremlék 20.000 koronát tevő hátralékos vételárának behajtása végett kérte s a végrehajtást a megkereső osztrák bíróság a síremlékre is elrendelte; minthogy továbbá az osztrák bíróság ezen megkeresése hazai tiltó törvénybe nem ütközik, a kir. járásbíróság helyesen rendelkezett, amidőn a megkeresésben jelzett síremlékre is végrehajtást rendelt és ennek folyományaként a végrehajtást szenvedő részéről a síremlék felső, fehérmárvány részének lefoglalása miatt közbevetett előterjesztést elutasította, valamint U.j Döntvénytár. XVI. 44