Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

S4 Büntetőtörvény könyv. Btk. 74. 69. §. 2. bek. 192. I. A praemcditatio oszthatatlan személyes körülmény. — II. A felbujtói bünrészességhez szükséges az az összefüggés, hogy a véghez­vitel a reábirás okozata legyen. C: Az esküdtbíróság K. I. vádlottat, mint a Btk. 69. §. 1. pontja szerinti felbujtót, az esküdtek azon határozata alapján Ítélte bűnösnek a K. I.-on elkövetett gyilkosság bűntettében, hogy K. I. mást, előre megfontolt szándékkal rábirt K. I.-nak szándé­kos és előre megfontolt szándékkal, tényleg végrehajtott megölé­sére. Ezek szerint az esküdtbíróság megállapította ugyan egyfe­lől azt, hogy K. I. valakit a cselekmény elkövetésére reábirt, más­felől azt, hogy a cselekmény végrehajtatott és pedig a P. F. vád­lottra vonatkozó megállapítások kétséget hagynak fenn az iránt, hogy a reábirás és a véghezvitel között megvan-e a felbujtói bün­részességhez szükséges az az összefüggés, hogy a véghezvitel, a reábirás okozata legyen. Ez a kétség a jelen esetben annyival in­kább fennforog, mert I. r. vádlott beismerte ugyan, hogy K. I.-nak előre megfontolt szándékból való megölésére mással előzetesen egyetértett, de ez a más, I. r. vádlott állítása szerint nem II. r. vád­lott, hanem P. volt. Minthogy az ügynek I. r. vádlottat illetően, abból a szem­pontból való felülvizsgálása, hogy a vádlott cselekménye a felbuj­tói bünrészesség alkotó elemeit kimeriti-e, szükséges annak meg­állapítása, hogy a reábirás és véghezvitel között meg legyen az okozati összefüggés: a Bp. 385. §. 1. a) pontjára tekintettel, a Bp. 437. §. ötödik bekezdése értelmében, az esküdtbíróság Ítéletét, eljá­rásával együtt megsemmisíteni s az esküdtbiróságot, az Összefüg­gésnél fogva, mindkét vádlottat illetően uj eljárásra utasítani kel­lett. (C. 1912. június 11-én 4381. sz. a.) Ad I. Az osztható körülményre vonatk. I. C. 2486/911. (Gr. XVIII. 353.1.) s az itt feldolgozott joggyakorlatot. Erős felindulás személvi állapot. C. 6168/907 (Uj Dtár VHI. 24. 1.) Ad II. Állandó gyakorlat, hogy a felbujtói bünrészességhez szükséges, hogy a rábiráí, okozata legyen a véghezvitel. L. C. 6924/909. (Gr. XVIII. 353. 1.) 75. 76. §. 193. A gondatlanság fennforgása kérdésének megítélésénél figye­lembe jön vádlott egyéni tapasztalata és a cselekmény elkövetésekor fennforgott lelki állapota. — Izgatottság kizárhatja a gondatlanságot oly cselekmény tekintetében, mely normális lelki állapotban levő egyén részéről elkövetve gondatlannak volna tekintendő. C: Pótmagánvádló Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelontott be semmiségi panaszt közelobbi megjelölés nélkül, do a vádból ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom