Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

48 Hatáskör kérdésében hozott közig, bírósági stb. határozatok. 126/a. Szénégetés közben erdei élőfa megpörkölése nem valamely tárgy felgyújtása (Btk. 422., 423., 425. §§.), mihez képest csakis mint erdei kihágás lehet eljárás tárgya, a mely eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1912 szeptember 23-án 1911. Hb. 26. sz.) 127. Az erdei kihágássá minősítés szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a kár nem annak tényleges megbecslése, hanem az erdőtörvény 1(J0. §-a, illetve 102. §. második bekezdésében foglalt rendelkezés alapján követeltetett. Ha a feljelentett több cselekmény nem mint tilosban talált állatok tulajdonosaiknak több külön cselekménye, hanem mint a legeltető felelős pásztor egységes tette birálandó meg és a 100. §. alapján kiszámított kárösszeg a négy cselekménynél a 60 K-t meghaladja, a cselekmény miatt az eljárás a Btk. 421. §-a szempontjából a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (1912 szeptember 23-án Hb. 55. sz.) Lásd az ezután következő 62. sz. határozatot. Hasonló Hb. 46/911. (Gr. XVIII. 80. 1.); Hb. 99/913.; v. ö. még Hb. 50/911. (u. ott.) 128. Ha több tulajdonosnak több pásztor által őrzött állatai okozták a kárt és a tényállás nem nyújt alapot annak a megállapítására, hogy a feljelentett cselekmény egy bűncselekménynek tekintessék, a mindegyik tulajdonostól követelt kárdij pedig külön-külön 60 koronát meghalad a cselekmények miatt az eljárás első sorban a rendes biróság hatáskörébe tartozik abból a szempontból, hogy a cselekmények a Btk. 421. §-ában meghatározott vétség alkotóelemeit és ezek között a szándékosságot is kimeritik-e. A kárdij a mezörendőri kihágássá minősítés szempontjából a valóságos kárt helyettesíti. (1912 szeptember 23-án Hb. 62. sz.) Lásd az előző 55. sz. határozatot. Hasonló Hb. 55/911. sz. (Gr. XVIII. 81. lap.) 129. A véderőről szóló 1912: XXX. t.-cz. 67. §-ában körülirt és e törvény 77. §-ának negyedik bekezdésében a kir. törvényszék hatáskörébe utalt véderő elleni vétség csak akkor létesül, ha valaki fondorlattal a törvényes hadkötelezettség alól, vagy a rendes tényleges vagy másnemű tényleges szolgálat megkezdése alól magát kivonja vagy mást kivon; mihez képest az ujonczállitásról vagy a felülvizsgálatról, bár az állítási kötelezettség kikerülése czéljából, de fondorlatos magatartás nélkül történt elmaradás, csak az 1912: XXX. t.-cz. 64. vagy 65. §-ában meghatározott kihágás ismérveit tünteti fel, a mely miatt az eljárás a