Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

172 Bűnvádi perrendtartás. lön szobája volt, melyet az alsóbiróságok azért nyilvánítottak nyilt helynek, mert abba bárki bemehetett. Az alsóbiróságok felfogása azonban a törvénnyel nem egyezik meg, mert a Btk. 176. §-a a „nyilt helyen" való elkövetés követelményével nemcsak a 175. §-ban felsorolt elkövetési helyekkel helyezkedik ellentétbe, hanem fogalmi köréből kizárja azokat a „nyilvános helyek" gyűjtőfogalma alá eső helyeket és helyiségeket is, melyek a közönség használatára szolgálnak ugyan, azonban mint többnyire épületeknek külön helyiségei vagy a külvilágnak másként elkülönített részei „nyilt" helyeknek még nem tekinthetők. Minthogy pedig valamely korcsmahelyiség ilyen megkülönböztetés mellett a „nyilvános", de nem a „nyilt" helyek közé tartozik, az alsóbiróságok tévesen alkalmazták a Btk. 176. §-át vádlottak cselekményére. Vádlottak cselekménye tehát a most kifejtettek szerint csak a Kbtk. 75. §-a szerinti közrend elleni kihágásnak minősíthető, ezért azonban vádlottak abból az okból nem vonhatók felelősségre, mert ezen kihágásra nézve az elévülés esete forog fenn, amennyiben a jelen bűnügyben az elsőbirói intézkedés a vádiratnak a vizsgálóbíró részéről, a vádlotttakkal való közlésével 1911. deczember 15-én következett be, ekkor pedig a kihágáshoz megkívánt hat hónapi elévülési idő már lejárt. Ehhez képest D. Imre és V. János (F. veje) vádlottakat az alsóbirói Ítéleteknek a Bp. 385. §-ának 1. c) pontja alapján való megsemmisítésével azért kellett a Bp. 326. §-ának 3. pontja alapján felmenteni, mivel az általuk elkövetett cselekmény nem magánosok elleni erőszak büntette, hanem csak közrend elleni kihágás, ennek büntethetősége pedig a fenforgó elévülés által ki van zárva. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Bp. 482. §-án alapszik. (C. 1913. május 6. 3431/913. sz. I. Bt.) Lásd a tettazonosság eseteire vonatk. Uj Dtár IX. 72—78. 1.. továbbá ('. 5978/911.. C. 6625/911. (Gr. XVIII. 433. 1.), valamint az ezen eseteknél felhivott joggyakorlatot és a következő határozatot. 444. §. 339. Az a körülmény, hogy a kir. ügyész azért, mert a vádemeléshez szükséges bizonyíték hiányában a nyomozást megszüntette, majd ezeket megszerezve, vádlott ellen a bíróság előtt is vádat emelt, a bírói eljárásra nincsen befolyással, mert a bíróság vádlott ellen ugyanazon tett miatt nem hozott ítéletet, illetve megszüntető határozatot, következően az eljárás vádlott ellen ujabb határozat nélkül is folytatható volt. (Bp. 444. §-a.) C: ... az elsőfokú bírósági Ítéletekben foglalt tényállásból kitetszően vádlott a 2900 K értékű, á csődleltárba fel nem vett