Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

441., 444. és 445. §§. 169 találni arra, hogy a sértettet lehetetlenné tegye, mely mód abban állana, hogy vádlott az esetet a tőzsdén elbeszélve, ilyként figyelmeztetni fogja a kereskedőket arra, hogy sértett nem pontos szállitó. A zsarolás ezimén emelt rád elbírálásához szükséges annak megállapítása, hogy mi alapon tagadta meg a sértett a szerződésben elvállalt szállítási kötelezettségének teljesítését, mily jogalapra fektette a vádlott a 690 korona iránt támasztott követelését és mily eredménye volt az eziránt a tőzsdebiróság előtt a sértett ellen állítólag folyamatba tett pemek? Minthogy pedig az idevonatkozó megállapítás mellőztetett, az ítélet a Bp. 437. §-ának ötödik bekezdése értelmében megsemmisíttetett. (C. 1913 május 27. 3941/1913. sz. a. T. Bt.) Bp. 441. §. 1. bek. 337. Perorvoslat a jogegység érdekében nem használható oly kérdésben, melynek eldöntése bizonyos magánjogi jogszabályoknak mikénti magyarázatától és a concret esetre alkalmazásától függ. A jogegység érdekében használt perorvoslat ez okból elutasittatott, midőn jogtalan elsajátítás vádja esetében, a koronaügyészség a perorvoslatot arra alapította, miszerint az eltulajdonítás tárgyát képező pénzösszeg az általános magánjogi elvek szerint vádlott tulajdonát képezte. (C. 1913 február 7-én, 1016. sz.) Az anyagi büntetőtörvény vagy a B. P. helytelen alkalmazása cimén a jogegység érdekében perorvoslat nem használható. (C. 8172/910. Gr. XVIII. 467. 1.); C. 4271/909. Gr. XVI. 544. 1.) Bp. 444., 445. §§.; Btk. 17G. 338. I. A tettazonosság kérdésénél nem a eselekmény jogi minősítése, hanem a fizikai eselekmény tartalma az irányadó; sérti a ,,ne bis in idem" szabályát, hogy vádlottaknak ugyanazon fizikai cselekményét a vádló a kir. járásbíróságnál csak a Kbtk. 41. §-a szerinti kihágás, majd mikor utóbbi helyütt az eljárás bizonyíték hiányával indokolt vádelejtés alapján elejtetett, a törvényszéknél a Btk. 176. §-a szerinti bűntett ezimén tette vád tárgyává. — II. Ha a közvádló a vádat azért ejtette el, mert vádlottak tettességét nem találta bizonyítottnak és a járásbíróság ezen az alapon szüntette meg az eljárást, ezzel nem a Bp. 444. §-ában feltételezett az az eset állott elő, hogy uj bizonyíték alapján az eljárás tovább folytatható, és pedig a közvádló által felvett súlyosabb minősítés folytán a kir. törvényszéknél, hanem beállott a Bp. 445. §-ában tárgyalt eset, melyben az eljárás újból való folyamatba tétele csak az illetékes bíróság részéről hozandó külön újrafelvételi határozattal rendelhető el. — III. Kilenez embernek együttes jelenléte már eléa:-