Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

358., 359. §§. 159 azt, hogy a kérdés ilyen alakban való feltétele a vádlottra kedvezi;!)!) azért, mert az esküdtek akkor is, ha a jogos védelemnek bármelyik esetét észlelik, a kérdésre igennel kell, hogy válaszoljanak. A beszámithatóságot kizáró okokra vonatkozó kérdés, a Bp. 358. §-a szerint, rendszerint a fókérdésbe foglalandó be, tehát még abban az esetben is, ha több különnemű ilyen ok érvényesíttetett; nem képezett tehát törvénysértést az sem, ha a főkérdésbe a Bp. 358. §. 2-ik bekezdése értelmében fel nem vehető beszámithatóságot kizáró okokra külön kérdés tétetvén fel, abban az érvényesített több beszámithatóságot kizáró ok egyesittetik . . . (1912. évi június 12-én. 4450. a. sz.) A jogos védelemre, illetve erős felindulásra vonatkozólag a két minősítés szerint külön-külön kérdés fel nem tétele. C. 3907/911. (Gr. XVIII. 437. 1.) Jogos védelem tulhágására vonatkozó kérdés. C. 3765/905. (Uj Dtár IX. 108. 1.) Ep. 358. §.; 427. §. 2. bek. 314. I. Ha vádlott a főtárgyaláson azzal védekezett, miszerint a vádbeli eset alkalmával annyira részeg volt, hogy a történtekre egyáltalában nem emlékezik: az esküdtbíróság a beszámítást kizáró öntudatlan állapot fenforgására nézve hivatalból köteles az esküdtekhez kérdést intézni. — II. A Bp. 427. §'. 4. pontja alá eső alaki semmiségi okot védő még az ítélet kihirdetése után is bejelentheti. (C. 1913 január 29. 773. sz.) Rd I. Beszámithatóságot kizáró okként részegség szereplése. C. 8529/'900. (Uj Dtár IX. 98. 1.); C. 1911/907. (ugyanott 106. 1.) Ad II. A Tábla előtt felmerült alaki semmiségi ok nem érvényesithetö, ha ugyanaz már a tszék előtt is felmerült, de miatta semmiségi panasz be nem jelentetett. Bp. 359. §.; 427. §. 4. p.; Btk. 307. §. 315. Minthogy a Btk. 307. §-ának második bekezdésében feltételezett súlyos bántalmazást megfelelő körülmények között szóbeli sértések is megállapíthatják; továbbá minthogy a főtárgyaláson merült fel adat arra nézve, hogy a vádbeli cselekményt megelőzően vádlottat a férje szóval bántalmazta, abban a kérdésben pedig, vájjon ezen adatokra tekintettel vádlott javára a Btk. 307. §-ának második bekezdésében meghatározott körülmények fenforognak-e, a Bp. 359. §-a szerint az esküdtek vannak hivatva határozni: az esküdtbíróság azzal, hogy a védő által a Btk. 307. §-ának második bekezdésére vonatkozóan indítványozott külön kérdés feltételét a Bp. 359. §-ának parancsoló rendelkezése ellenére megtagadta, a Bp. 427. §-a 4. pontjában meghatározott és kétségtelenül a vádlott érdekeinek sérelmével járt semmiségi okot követett el. (C. 1912 deczember 18. 8663/1912. sz. a.) Lásd C. 7344/912. (e kötetben a B. P. 324. §. 1. p.-nál), s az ezzel kapcsolatosan felhívott joggyakorlatot.