Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

152 Bűnvádi perrendtartás. bírónál s annyi példányban nyújtandó be, hogy minden terheltnek jusson egy példány, de ennek elmulasztása jogkövetkezménynyel nem jár, a Bp. 256. §-a szerint pedig a vádirat a védővel csak a terhelt kívánatára közlendő. — II. Esküdtbirósági eljárásban annak a kérdésnek az elbírálása, hogy birt-e a vádlott az elkövetés idejében oly értelmi és erkölcsi fejlettséggel, hogy tettéért büntetőjogilag felelősségre vonható, az esküdtek hatáskörébe tartozik. (C 1913 május 6-án. 3436. B. sz.) Ad I. V. 8.: Bn. T. 2292/904. (Uj Dtár IX. 59. 1.) Ad II. Esküdtbiróságnak oly kérdésben határozása, melyben a döntést a B. P. az esküdtek hatáskörébe utalja. C. 1697/910. (Uj Dtár IX. 119. 1.) Bp. 313., 363. §§-ai, 384. §. 9. pont, 427. §. 5. pont. 303. JNincsen törvényes akadálya annak, hogy a felsőbíróságnak ugyanazon ügyben korábban hozott határozata a főtárgyaláson felolvastassák. Az ily határozatnak az elnöki fejtegetés során való megmagyarázása nem képez semmiségi okot. C: A védő a Bp. 384. §. 9. pontja alapján azért élt semmiségi panasszal, mert az esküdtbíróság elutasította azt az indítványát, hogy a kir. Curiának 4381/B. 1912. sz. a. hozott megsemmisítő határozata indokaival együtt felolvastassák, a Bp. 427. §. 5. pontja alapján pedig azért, mert az elnök a fejtegetéséhen a Bp. 363. §-ának korlátait túllépte s a fejtegetésbe sem tartozó kérdést tárgyalt azzal, hogy a kir. Curiának végzését magyarázta. Nem volt ugyan törvényes akadálya annak, hogy a kir. Guria határozata felolvastassák, mert a főtárgyalás alatt álló ügyben kelt birói határozatok felolvasása a Bp. 313. §-ának tilalma alá nem vonható; mindamellett minthogy az elnök a Curiának ama határozatát indokaival együtt megmagyarázta, a határozat felolvasásának megtagadása a védelem érdekét nem sértette; a Bp. 384. §. 9. pontjában meghatározott semmiségi ok tehát nem forog fenn. De alaptalan a Bp. 427. §. 5. pontjára fektetett panasz is; mert midőn a védő a kir. Guria többször emiitett határozatának védőbeszédében az esküdtek megtévesztésére alkalmas azt a helytelen magyarázatát adta, hogy a kir. Guria azért semmisítette meg az esküdtbíróság korábbi Ítéletet, mert a P. F. bűnösségét bizonyítottnak nem látta, az elnök a kötelességét teljesítette azzal, hogy a Guria határozatát az esküdteknek helyes értelemben megmagyarázta, s ezzel sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mérlegelése tekintetében véleményt nem nyilvánított. (G. 1913. április 29-én. 3237. sz. a.) Főtárgyaláson való felolvashatásra vonatk. lásd Uj Dtár IX. 70—71. lapjain közölt eseteket. Elnök fejtegetése esküdtbirósági ügyben. C. 5588/911. (Gr. XVIII. 437. 1.); C. 440/910. (Uj Dtár IX. 119. 1.); C. 1811/912. (Uj Dtár XIV. 269. 1.) s az itt felhivott további joggyakorlatot.