Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

96. §. 147 96., 287., 299. §§.; 384. §. 9. pont. 296. I. A főtárgyalás nyilvánossága nem a hallgatóság korlátlan bcözönlésének a helyiség méreteire és a tárgyalás zavartalan menetére való tekintet nélkül kötelező megengedését, sőt inkább az elnöknek a rend megóvása és a tárgyalás méltóságának fentartása végett a Bp. 96. §-a értelmében éber őrködését és rendelkezését kívánja meg, mert enél­kül a nyilvánosság csak megzavartatnék ezért az elnöknek az az intéz­kedése, hogy arra az időre, mig a tárgyalás folyik, az aközben érkezők bebocsátását megtiltotta, a nyilvánosság elvét nem sértette. — II. A meghatalmazásnak esetleges alaki hiányai az eljárás későbbi szakában is pótolhatók. (Bp. 90. §'.) C: A semmiségi panaszoknak a Bp. 385. §-ának 1. a) pont­jára alapított része visszautasittatik, többi részük pedig eluta­sittatik. Indokok: A kir. törvényszék mint esküdtbíróság Ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a védő jelentett be semmiségi panaszt, hét esetre vonatkozó alaki és kétrendbeli anyagi semmiségi ok felhívásával. A semmiségi panasz alaki részét a következő alapo­kon érvényesítették: 1. A 384. §. 7. pontja alapján, mert a védő a főtárgyalás nyilvánosságának korlátozását látta abban, hogy a főtárgyalás elnöke az ajtócsapkodás megakadályozása végett, a megelőző na­pon történt csendzavarásra hivatkozva, arra az időre, mig a tár­gyalás folyik, az aközben érkezők bebocsátását megtiltotta, az es­küdtbíróság pedig a tárgyalás nyilvánosságának fentartása mel­lett az elnöknek ezt az intézkedését, mint annak saját hatáskörébe tartozót, nem érintette. Minthogy azonban, mint az a Bp. 293. és következő szaka­szaiból eléggé kitűnik, a főtárgyalás nyilvánossága nem a hallga­tóság korlátlan beözönlésének a helyiség méreteire és a tárgyalás zavartalan menetére való tekintet nélkül kötelező megengedését, sőt inkább az elnöknek a rend megóvása és a tárgyalás méltóságá­nak fentartása végett a Bp. 296. §-a értelmében éber őrködését és rendelkezését kívánja meg, mert enélkül a nyilvánosság csak megzavartatnék, ezért az elnöknek mindezek érdekében tett intéz­kedése a nyilvánosság elvét nem sértette, s az esküdtbíróság helye­sen járt el, midőn az elnök hatáskörébe nem avatkozott; a panasz­nak ez a része tehát alaptalan. 2. A Bp. 384. §-ának 5. és 11. pontja alapján, mert a védő­nek a kellő magáninditvány hiányára a]apitott előterjesztését az esküdtbíróság elvetette és ennek folytán a Bp. 352. §-át nem al­kalmazta. De a védőnek ebbeli indítványát az esküdtbíróság helyesen utasította el a közbenszóló végzésében felhozott megfelelő indokai 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom