Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Í883: XXV. t.-öz. 133 l)e felmentették a vádlottat azért is, mert elfogadták, hogy a kikötések nem a sértett szorultságának felhasználására történtek. A következtetések azonban tévesek. A megállapitott illetve az alsófoku bíróság által alapul vett tényekből következik, hogy sértettnek a szövetkezet tagjai sorába való belépése a hitelezéssel elérni czélzott nagy mérvű ellenszolgáltatás ezen minőségének elleplezóse, annak birói uton való érvényesithetése, tehát a törvény tilalmának kijátszása végett köttetett ki. Következik ez azokból a tényekből, melyek szerint a szövetkezet székhelyétől távollevő katonatiszt sértettnek egyébként mi érdeke sem volt a szövetkezet üzletében való részvételre; hogy a kötött szerződésből kitetszően, minden kikötés a nagy mérvű ellenszolgáltatás biztosítására szolgál; hogy sértettnek szövetkezeti tagsága csak a teljesitósig illetve a kölcsönből eredő követelések érvényesitéséig tartatott fenn. Mert az alsófoku biróságok által is alapul vett ügylet szerint sértett a hitelezés napján kötelezte magát arra, hogy a szövetkezetbe három darab üzletrésszel belép, tehát a hitelezés előtt nem is volt tagja a szövetkezetnek; az üzletrésznek megfelelő tagdijak oly időre, melyre előbb fel sem volt véve, a szövetkezetnek neki hitelezett összegből vonattak le, s a hitelező szövetkezet feljogosittatott, hogy a sértett által üzletrésze után teljesített heti befizetéseket bármikor a tartozás és járulékainak kielégítésére fordítsa, tehát a névlegesen fennálló tagsági viszonyt megszüntesse, amint az az alsófoku bíróságoknak megállapítása szerint a szövetkezet részéről egyoldalug meg is történt, mert sértettnek befizetései a tartozás és járulékainak kielégítésére fordittattak. Ezeknek megfelelően a kir. Curia sértettnek névleges belépése czimén tett kikötéseket, melyek ,a teljesített fizetése elszámolásánál is felhasználtattak, valamint azokat, melyek a kölcsön járulékainak vétettek, a kölcsön után kikötött illetve beszedett mellék járuléknak tekintette. Ilyeneknek vétettek a kamaton kivül a szövetkezeti üzletrész, hitelegyleti óvadék, kezelési dij, hitelegyleti tartalékalap, beírás, nyomtatvány és könyvdíj, tudakozódási birság külömböző czimei alatt felszámított összegek. Az összehasonlításnál mindezeket, — vádlottnak be nem tudható költségen kivül, — figyelembe véve a szolgáltatás ós ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik. Minthogy pedig vádlott nagymérvű kikötéseinek elfogadásából tudta, hogy a sértett szorult helyzetben van; minthogy az ellenszolgáltatást a vádlott kötötte ki: ennélfogva a szorultság felhasználása mint jogi ismérv, de az uzsora vétségének többi ismérve is fennforog s a vádlott tette bűncselekmény.