Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

126 Büntetőnovella. III. A büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról. (1908: XXXVI. t.-cz. — Bn.) Bn. 2. és 10. §§. 265. A Curia nem vizsgálhatja felül, hogy vájjon a büntetés végrehajtásának felfüggesztésénél alapul vett ok csakugyan különös méltánylást érdemlő-e; a Bn. 10. §-ának második bekezdése értelmében a kir. főügyész a kir. táblának másodfokú ítéletét csak a törvényben meghatározott kizárási okok alapján támadhatja meg semmiségi panaszszal, mely okok a Bn. 2. §-ában vannak felsorolva. (C. 1913 márczius 11. 1912/1913. sz. a. III. Bt.) V. ö.: C. 492/912. (Uj Dtár XIV. 246. 1.) s az itt felhívott joggyakorlatot; C. 2264/911.; C. 6921/911. (Gr. XVIII. 394—396. 1.) 10. §. 266. A Bn. 10. §-a a kir. ügyésznek feltétlenül megadja azt a jogot, hogy a bíróságnak a büntetés felfüggesztése tárgyában hozott határozatát felebbezéssel megtámadhassa; habár a vádat főmagánvádló képviselte, a tárgyalás egész folyamán jelen volt ügyészségi megbízottnak az ítéletnek a büntetés felfüggesztéséről rendelkező része ellen irányuló felebbezése törvényszerű. — (Határozat a jogegység érdekében.) C: A kir. törvényszék mint felebbviteli biróság felebbviteli tárgyalás alapján jogerős végzésével az ügyészségi megbizott által bejelentett felebbezést, mint arra nem jogositott egyén által használtat, a Bp. 389. §-a alapján visszautasította. A kir. törvényszék elismeri ugyan, hogy a kir. ügyészt a Bn. 10. §-a és a Bp. 383. §-ának 1. pontja, illetve a járásbirósági eljárásban alkalmazandó 548. §-ának ötödik bekezdése értelmében megilleti a jog, hogy a kir. biróságok hatáskörébe tartozó ügyekben a büntetés felfüggesztése miatt az elitélt terhére felebbezéssel élhet; a jelen esetben mégis ennek a jognak igénybevételét a kir. ügyésztől megtagadja azért, mert a Bp. 1. §-ában lefektetett vádelv következetes keresztülvitelére való tekintettel, az Ítélet elleni perorvoslat használatára csak az a fél mondható jogosultnak, aki az Ítéletet megelőző eljárásban perben állott és a bünperben a vádat irányította; s mert ehhez képest a kir. ügyész a per orvoslat jogát csak abban az esetben veheti igénybe, ha a vádat képviselte. Minthogy pedig a kir. ügyész a Bp. 35. §-ában reáruházott azt a jogot, melynélfogva a közvád képviseletét a magánvád alánján megindított, illetőleg folytatott bűnvádi eljárásban is bármikor átveheti, habár a vád képviseletét megtagadta, vagy a vádat