Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Btk. 401. §. 117 401. §. 255. Kötelezettséget csak létező jogalanyok, személyek vállalhat­nak. Nem létező egyének nevére hamisított okirattal tehát valamely kötelezettség vagy jog létezését bizonyítani nem lehet, s miután a magánokirathamisitás egyik lényeges kelléke, hogy azon olyan egyén szerepeljen, aki ellen a hamis okirat bizonyítékul felhasználható, vád­lottnak ama tettei tehát, a melyek szerint egyes megrendelőjegyekre nem létező egyének nevét hamisította*, a magánokirathamisitásnak tényálladékát ki nem merítik. Minthogy azonban ezen hamis meg­rendelőjegyek beküldésével vádlott elérte azt, hogy őt jogosan meg nem illető előlegeket kapott a czégtől s e czimen vagyontalansága folytán jelentékeny összeggel adós, ezek a cselekedetek megvalósítják a csalás bűncselekményét. C: Vádlott, mint a „K." könyvkereskedési részvénytársaság cégnek nem állandó alkalmazottja, hanem jutalékra dolgozó ügy­nöke, a ténymegállapítás szerint megjelölt egyes esetekben anélkül, hogy a megnevezett és valóban létező egyének nála megrendelést tettek volna, megrendelő]egyeket állított ki és ezeken azoknak mint megrendelőknek névaláírását meghamisítván, az állítólagos meg­rendelés foganatosítása végett a czégnek beküldötte. Ezekeket a hamisított megrendelő jegyeket tehát vádlott nemcsak a jogtalan vagyoni haszon elérése czéljából küldte be a czégnek, hanem elsősorban is annak a bizonyítására használta fel, hogy a megrendelések s ezzel a kötelezettségek valóban létre­jöttek. S mivel az ilyen használat által a megrendelőkre a jogsére­lem lehetősége is beállott, a károsodás tényleges bekövetkezése pe­dig nem alkotóeleme a magánokirathamisitásnak, hanem a hasz­nálattal az be van végezve, jogilag az kétségtelen, hogy ezek a vád­beli tettek, még ha vádlott czélzata jogtalan vagyoni haszon el­érésére irányult is, nem a csalásnak, hanem a magánokirathami­sitásnak tényálladékát állapítják meg. Viszont azonban áll az, hogy kötelezettséget csak létező jog­alanyok, személyek vállalhatnak. Nem létező egyének nevére hamisított okirattal tehát vala­mely kötelezettség vagy jog létezését bizonyítani nem lehet s mi­után a magánokirathamisitás egyik lényeges kelléke, hogy azon olyan egyén szerepeljen, aki ellen a hamis okirat bizonyítékul felhasználható s arra alkalmas legyen, nyilvánvaló az is, hogy ezen alkotóelem hiányában vádlottnak ama tettei, amelyek szerint egyes megrendelő]egyekre nem létező egyének nevét hamisította: magánokirathamisitásnak tényálladékát ki nem merítik. Minthogy azonban a valóknak elfogadott tények szerint, ezen hamis megrendelő]'egyek beküldésével vádlott elérte azt. hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom