Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

245., 247. §§. 9.1 245. §. 210. Vádlott a sértett nő lakására éj idején belopózkodva, oly körülmények közt feküdt melléje, midőn ez álmából lassanként föleszmélve a sötét szobában a dolog természetéből folyóan csak azt hihette, hogy az csak férje lehet, a ki hozzá közeledik, ez pedig a vádlott részéről teljesen kimeríti azt a szinlelést, mely a Btk. 245. §-ában foglalt meghatározásnak megfelel. (C. 1912 deczember 4-én, 8207. sz.) 247. 12. §. 211. Vádlott Szalonikiban leányát, törvényes gyermekét másokkal nemi közösülésre csábitotta, a Btk. 247. §-a alapján Ítéltetett el. Azon magyar honos, a ki ottomán területen oly büntetendő cselekményt követett el. melyre a magyar büntető törvény büntetést szab, olyan elbánás alá veendő, mintha ezen cselekményt a magyar állam területén követte volna el. Kir trvszék.: . . . hivatkozott tanuknak esküvel is megérősitett részben egybehangzó, részben egymást kiegészítő vallomásukkal minden kétséget kizáróan bizonyítottnak vette, hogy vádlott Salonikiban, elfogatását megelőző időben T. K. nevü 1898. évi ápril hó 25-én született törvényes gyermekét másokkal nemi közösülésre csábitotta. Minthogy pedig a Salonikiban működő osztrákmagyar kir. törvényszék megkeresése alapján letartóztatta és hazaszállította; figyelemmel arra, hogy az ottomán birodalomban az ott működő osztrák-magyar nagy konzulságok a passzarovici békekötés és későbbi szerződések alapján az ottomán területen lakó vagy tartózkodó honosaink fölött a birói hatalmat is gyakorolják, azon magyar honos tehát, aki ottomán területen oly büntetendő cselekményt követett el, melyre a magyar büntető törvény büntetést szab, olyan elbánás alá veendő, mintha ezen cselekményt a magyar állam területén követte volna el. Minthogy pedig vádlottnak cselekménye a Btk. 247. §-ának első bekezdésében meghatározott csábítás bűntettének tényálladéki elemeit kimeríti, őt ebben bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kiszabásánál enyhitő körülménynek szolgált vádlott büntetlen előélete, ellenben súlyosítóul mérlegeltetett a tettes szülőnek aljassága (pénzszerzés) és elvetemültsége. tekintettel leánya zsenge korára. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. C: A semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított része visszautasittatik, a többi része pedig stb. (1913. május 20. 3759/B. sz.) Eljárás megindításának feltételei a külföldön elkövetett bűntett után magyar honossá lett külföldi ellen. Je. 4288/906. (Uj Dtár VIII. 3. I)