Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

92 Magánjog fele részben alperesnek ajándékozták, avagy azokat felperes szülei a feleknek eladták, hogy a peres felek felperes szüleinek vételárat fizettek, vagy ennek fejében más ellenszolgáltatást teljesítettek. E. Mátyás tanú vallomásából megállapítható, hogy az okirat kiállításának célja csakis az volt, hogy a hozomány adása folytán az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogban beállott változás a hozományadásnak megfelelően a telekkönyvben kitüntethető legyen. Hogy az erre alkalmas okirat milyen jogügyletet foglaljon magában, annak jelentőséget nem tulajdonítottak. Ezekből folyóan egymagában véve az a tény, hogy a tévesen adás-vételi szerződés alakiában kiállított okiratban peres-felek vevőkként szerepelnek s a létrejött megállapodástól eltérő okirat alapján a hozományi ingatlanok felére a tulajdonjog az alperes javára is bekebeleztetett, a hozományi ingatlanok jogi természetét meg nem változtatta. Már pedig az ingatlan hozomány az anyagi jogszabályok szerint egyedül a nő tulajdona, azt pedig, hogy felperes az általa hozományul kapott ingatlanok felét alperesre ruházta, alperes nem bizonyította. Ezekből és az elsőbiróság ítéletéből vonatkozóan felhozott, a fentiekkel ellentétben nem álló indokokból, a fent körülirt ingatlanok felének tulajdona, birtoka és elvont haszna tekintetében a kir. Curia a törvényes gyakorlaton alapuló helyesbbitéssel az elsőbiróság ítéletének döntését fogadta el helyesnek. (C. 1912. ápr. 24. 1299/912. III. pt.). Ennek kimondása azon bírói gyakorlaton alapul, hogy valamely jogügylet elbírálásánál az vizsgálandó, hogy a felek akarata mire irányult; ez, nem pedig a szerződés elnevezése irányadó. 179. A nőnek a férj kezére jutott hozománya és külön vagyona a férj hagyatékából kiadandó, amennyiben nem bizonyittatik, hogy az a házassági szükségletek fedezésére fordíttatott. (C. 1912. márcz. 26. 4G01/911. sz. a. I. p. t.) Hasonló: C. 3232/911. A férj a tulajdonát nem képező hozománvt sem a saját, sem a család szükségleteinek fedezésére el nem használhatja és végszükség esetében is a hozománv állagát csak akkor van jogosítva részven vagv egészben elhasználni, ha ezt fontos családi érdekek, a családnak nagvobb veszélvtől való megmentése feltétlenül if^nvU. A házastársak között a házassási e?vüttél£s megszakítása után a házasssági kötelék felbontása iránt, valamint ezzel kapcsolatosan egymás mellett indított egyéb polgári perek és büntetőügyi feljelentések okozta költségek azonban a családra nézve olv v^esziikségi állanotot nem idéznek elő. POÍTV ennek folytán a férj a neje tulajdonát képező hozomány állagát jogosítva volna elhasználni. Lásd Gr. XVII. 102. lapon a 227. eset jegyzetét. A hozományt a férj neje gyógyitásának, gyermekei nevelésének és a család egyéb szükségleteinek költségeire el nem használhatja. (C. 4044/908. Gr. XVI. 123. 1.) A férj a hozomány állagát csak kivételesen használhatja fel. (C. 6333/903. Gl. II. 225. 1.) és pedig akkor, ha a költségek a jövedelemből egvállalán nem fedezhetők, (C. 7997/904. Gr. XIII. 266. I.)