Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

88 Magánjog ben az alperes vagyoni viszonyaiban időközben történt változás nem vehető tekintetbe. (C. 1912. márczius 8. 1911. G. 274. sz.) Lásd C. 3835/911. sz. III. p. t. C. 974/912. (Korábban a H. t. 92. és 102. 8-ánál közölve; és az ezen eseteknél összeállított joggyakorlatot, 175. Az a körülmény, hogy felperes a házassági kötelék felbontása iránti keresetével, az alperes pedig a házassági köteléknek a felperes hibájából való felbontása és végleges nőtartás iránt támasztott viszonkeresetével jogerősen elutasittatott, egymagában még nem eredményezi a lefolyt tartási perben hozott marasztaló Ítélet joghatályának megszüntetését. A m. Icir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Ugyanis az ügyállás szerint felperes azon az alapon kéri a neje által ellene folyamatba tett ideiglenes nőtartásdij iránti perben hozott jogerős marasztaló Ítélet hatályon kivül helyezését, mert a köztük folyamatban volt házassági bontó perben a házassági vagyonjogi viszonyok rendeztettek és mert ezen pernek jogerős ítélettel befejezése után nejét a házassági életközösség visszaállítására felhivta; azonban neje a házassági együttélést visszaállítani nem hajlandó. Való ugyan, hogy az ideiglenes nőtartás iránt lefolyt perben keletkezett jogerős itélet a felperes fizetési kötelezettségét a peres felek vagyoni viszonyainak végleges rendezéséig állapította meg, azonban az a körülmény, hogy felperes a házassági kötelék felbontása iránti keresetével, az alperes pedig a házassági köteléknek a felperes hibájából való felbontása és végleges nőtartás iránt támasztott viszonkeresetével jogerősen elutasittatott, egymagában még nem eredményezi a lefolyt tartási perben hozott marasztaló itélet joghatályának megszüntetését; mert az ideiglenes tartásdíj iránti kötelezettség az Ítéletnek e részben való határozott rendelkezése nélkül is rendszerint a házasélet visszaállítása időpontjáig kiterjed. Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság részéről az első bíróság ítéletéből elfogadott, a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, a felperes a házasság felbontása iránt az alperes ellen indított keresetével elutasiltatása után felhivta az alperest a házassági együttélés visszaállítására, de alperes a házassági együttélés visszaállítására nem hajlandó; azonban ez a körülmény a jelen esetben az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott jogerős marasztaló itélet joghatályának a megszüntetésére alapul szintén nem szolgálhat, mert a kolozsvári kir. ítélőtáblának a peres felek közt lefolytatott házassági bontóperben 1909. évi november hó 29. napján 3293. sz. a. hozott Ítéletében a felperes által valódiságára kétségbe nem vont, Kaczkón 1906. évi szeptember hó 10-én kiállított nyilatkozat és tanuk vallomása alapján tényként megállapittatott, hogy a házassági életközösséget a felperes szüntette meg az által, hogy nejét magától elküldötte s neki Szolnokdoboka megye területén való tartózkodást is megtiltotta és ennek ellenében alperesnő és gyermekeinek