Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

244 Büntetőjog használását illetően a törvény valamely különös szándék fenfor­gását nem kívánja, hanem csak azt, hogy a tettes a hamisított vál­tót tudva nem létező jogok és kötelezettségek bizonyítására hasz­nálja fel. Ez pedig megtörtént. S minthogy a váltók beperlésével meg van annak a lehetősége, hogy a váltókötelezettekre ugy anyagi, mint perjogi tekintetben jogsérelem háramolhat, a mivel szemben hatálytalan az a védeke­zés, a mely szerint vádlottnak meg volt az a szándéka, hogy a vál­tókereset kézbesítése csak 1909. évi június 9-ike, vagyis a kikötött lejárat s ezzel a váltók esedékessége után történjék, miután ez tény­leg különben sem lett megvalósítva, sőt daczára annak, hogy a ténymegállapítás szerint vádlott a beperesités után is figyelmezletve lett arra, hogy a váltók június előtt nem leltek volna lejárathatók, a pert tovább folytatta, az pedig, hogy a váltókötelezetteknek mód­jukban állott a váltókereset elleni kifogásaikat érvényesíteni s a jogsérelmet ezzel elhárítani, a bűncselekmény fenn, vagy fenn nem forgása szempontjából teljesen közömbös: mindezeknél fogva a kir. Curia is oszíja a kir. ilélőtáblának azt a jogi felfogását, hogy dr. Pl. M. vádlott cselekedete a magánokirathamisitásnak összes tény­álladéki elemeit kimeríti. Ezek szerint a semmiségi panaszok minden irányban alapta­lanok lévén, azok a Bp. 437. §-a értelmében elutasitandók voltak. (1912. október 8-án. 6777. sz.) A btk. 403. §. 1. pontja alá esik váltónak jogellenesen akként való kitöltése, hogy a kibocsátóból elfogadó lesz. C. 4254/99. (Uj Dtár VIII. 539. 1. Gr. VI. 1728. eset). Prolongácziós váltók megállapodásellenes kitöltése és használata. C. 8355/904. (Uj Dtár VIII. 534. 1. Gl. XI. 419. eset). A váltó megállapodásellenes kitöltése nem büntettetett, midőn ebből a magánjog szerint jogsérelem nem származott. C. 5103/94. (Uj Dtár VIII. 543. 1. Gr. VI. 1742 eset). Prolongáczionális váltók hamisí­tása eseíén annyi a bűntett, a hány váltó hamisittatott. C. 7483/909. (Gr. XVII. 402. 1.) Ellenkező: 7557/96. (Gr. VI. 1719. e.). Btk. 414. §. 1. és 4. pont. 402. Egyedül az a tény, hogy a vádlott a kereskedelmi czég­jegyzékbe, mint a csődbe jwioti betéti társaságnak tagja nem voít bevezetve s ő csak mint kültag volt bejegyezve, nem zárja ki azt, hogy a vádlott, mint a csalárd bukásnak tettese mondassék ki bűnösnek, ha ő az üzletnek oly vezetője, aki befolyását annak min­den ágára érvényesitette. (C. 1912. szeptember 10. 6154/912. sz. a. III. Bt.) Btk. 473. §. 403. Ha a tanitó valakit a tanítás folyama alatt, a tanítót meg­illető fegyelmi jog gyakorlása közben, vagyis hivatala gyakorlatá­ban, de annak tulhágásával, tettleg bántalmaz, rajta 8 napon belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom