Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

234 Büntetőjog az azzal mint sajátjával való rendelkezés az eltulajdonítás jellegével bír. (1912. évi január hó 9-én, 146. sz.) 386. Nem a szerződés szavai, hanem annak lényege döntő a bizományi viszony megállapításánál. Kereskedő által továbbeladás végett megvett árura a pactum reservati dominii kikötésének nincs joghatálya és a kikötés a vételárra sem állapitható meg. C: A vádiolt azért jelentett be semmiségi panaszt a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja alapján, mert a szenet megvette, a bizományi jelleg tehát csak szinleges. A bejelentés ezn tartamát tekintve a panasz lényege az, hogy a vád alapjául szolgáló tett azért nem bűncselekmény, mivel ő nem tulajdonított el idegen ingó dolgot. A panasz alapos. Az alsóbbfoku bíróságok azért állapitoüák meg a sikkasztás tényálladékát, mert az 1909. évi július hó 11-én kelt és a ,,R. és társa" szénnagykereskedő czéggel kötött szerződés tartalma alapján bizonyítottnak vették, hogy a szállított szénáruk vádlott által bizományba vétettek s azokra nézve a tulajdonjog a vételár teljes kifizetéséig az eladó czég által fenntartatott. A hivatkozott okiratban tényleg fel van tüntetve, hogy mindaddig, mig az áruk vételára teljesen ki nem fizettetik, az áru a czég tulajdonát képezi és csak a kifizetéssel megy át a vádlott tulajdonába, tehát bizományi árut képez. Magában véve az a körülmény azonban, hogy a felek a szerződésben az eladott és illetőleg megvett árut bizományi jellegűnek tüntették fel, más egyéb olyan adat hiányában, a melyből a fennálló magánjogi elvekhez képest a bizományi ügylet fennállására kétségtelenül következtetés vonható lenne, nem elegendő alap az ügylet jogi természetének és a létrejött jogviszony minőségének a meghatározására. Mert a jogügylet minősége nem a felek részéről használt kifejezések szószerinti értelme alapján, hanem ettől függetlenül a feleknek a szerződésbeli megállapodásokban kifejezésre jutott akaratát véve tekintetbe, a fennálló magánjogi szabályoknak megfelelően határozandó meg. A K. T. 368. §-a szerint a bizományi viszonynak az az ismertető alkateleme, hogy valaki megbízásból a maga nevében, de más részére kösse az ügyletet. A felek között 1909. évi július 11-én létrejött írásbeli szerződés szerint a czég vagy jogutódaik eladtak és vádlott szénkereskedő pedig azoktól megvett 35 vaggon prima porosz szenet az abban meghatározott vételáron és az előző vaggon vételára mindenkor a másik vaggon megrendelésénél volt fizetendő. Ugyanebben a szerződésben a felek a szállítás módjára, idejére és az a körül beállható eshetőségekre nézve is megállapodnak, arról azonban nincs említés téve, hogy a szén eladását vádlott az eladó czég megbízásából a maga nevében ugyan, de annak a részére eszközli.