Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

230 Büntetőjog vetkezményeit mérlegelni képes nem volt és ezen beszámíthatatlan állapotban követte el a cselekményt. Az alsófokn bíróságok ezt a védekezést elfogadva, vádlottat a vád alól a B. T. K. 76. §-a alapján felmentették. Minthogy azonban való tényként meg van állapítva, hogy vádlott huzamosabb idő óta tudta férjének K. M. sértettel való viszonyát és hogy a cselekmény elkövetése előtt három nappal felkereste K. M.-t és kérte miszerint a férjével folytatott viszonyt szakítsa meg s miután ez az igyekezete eredménytelen maradt, elhatározta, hogy a sértettet maró szerrel leönti, azt remélvén, hogy az által elrutitja és férje elhidegülvén szerelőjétől, ő hozzá visszatér és családi nyugalmát visszaszerzi. Minthogy további tényként meg van állapítva az is, hogy vádlott az ártalmas szert, melylyel a cselekményt elkövette, már korábban szerezte be és a cselekménynek sikeres végrehajtása czéljából férfiruhába öltözött: megállapítható, hogy vádlott a cselekményt előre megfontolt terv szerint tudatosan vitte véghez, mert a valóknak elfogadott tényekből okszerüleg következtethető az, hogy vádlottra férjének rég tudott hűtlensége a tett elkövetése napján oly hatással nem volt, hogy az elmetehetségét megzavarta és e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem birt volna. Tévedett tehát a tábla, amikor ily tények fenforgása mellett vádiolt javára a B. T. K. 76. §-ban meghatározott a beszámítást kizáró okot megállapította és ennek következtében a vád alól felmentette; miért is a főügyész részéről a B. P. 385. §-ának 1. c) pontja alapján bejelentett és a koronaügyész által fentartott semmiségi panasz folytán mindkét alsófoku bíróság ítélete a rendelkező rész szerint megsemmisítendő és a törvénynek megfelelő, a bűnösséget megállapító és büntetést rendelő Ítélet hozandó volt. A mi azonban a minősítést illeti, a Curia a B. P. 325. §-ának második bekezdése és a B. P. 439. §-ának szem előtt tartásával nem a közvádló által felvett súlyos testi sértést, hanem a B. T. K. 309. §-ában meghatározott bűncselekményt állapította meg, mert vádlott a bűncselekmény elkövetésénél egészség megrontására irányuló szándékkal oly maró folyadékot használt, mely az egészségre ártalmas, a mi az eredményből kétségtelenül kitűnik, s mert a B. T. K. 309. §-a a törvény világos rendelkezése szerint nemcsak akkor alkalmazandó, ha az egészségre ártalmas szer beadatik, hanem akkor is, ha az az emberi test külső részén bármiként alkalmaz tátik. Ezek alapján vádlott ellenében, minthogy az ártalmas szer alkalmazása két ember egészségének megrontását, illetőleg testének megsérülését okozta, a B. T. K. 309. §-ának első tételében meghatározott s e szerint minősülő két rendbeli bűncselekmény volt megállapítandó s ehhez képest vádlottat ily értelemben kellett bűnösnek kimondani. A büntetés kiszabásánál vádlottnak büntetlen előélete, ténybeli beismerése és feldúlt lekiállapota nyomatékos enyhítő körülmény-