Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

92 A m. kir. közig, bíróság pénzügyi osztályának ha­tározatai. köteles jövedelemhez oly összegeket számítottak, amelyeket a törvény szerint adóalapul venni nem lehet, nem adótárgy, hanem adóalap hiá­nyára van alapítva. Kb. A panaszos részvénytársaság a terhére kivetett 1908. évi vállalati adónak újból való megállapítását kéri azon az alapon, hogy az adókivető bizottság az adóalap meghatározásánál oly ösz­szegeket vett számításba, amelyek törvény szerint az adóalaphoz számithatók nem lettek volna. Az 1883: XLIV. törvényczikk 11. §-a 3. pontja szerint a vállalati adónak megállapítása első fokon kizá­rólag az adókivető bizottság hatáskörébe tartozik s az adókivető bizottság határozatát felülbírálni ugyanazon törvény 27. és 29. §-ai alapján csak az egyenes adófelszólamlási bizottság van jogo­sítva és pedig a törvényben megszabott határidő alatt előterjesztett felebbezés folytán. Ennélfogva sem elsőfokulag, sem felsőbb fokban a magyar királyi adófelügyelőnek és a közigazgatási bizottságnak hatáskörébe nem tartozik a váliala-ti adónak megállapítása: miért is a panaszosnak az adó újból való megállapítása végett beadott kérvénye ezen hatóságok által törvényszerűen utasíttatott el. A vál­lalati adó az 1875. évi XXIV. törvényczikk szerint meghatározott tiszta jövedelem alapján lévén kivetendő, az adó megállapításának szükségkép előzménye a tiszta jövedelemnek, vagyis az adó alap­jának meghatározása s oly esetben, amidőn nem vitás az, hogy az adózás alá vont üzlet után vállalati adó fizetendő, a kivetési eljá­rásban lényegileg az adóköteles jövedelem meghatározása az eldön­tésnek tárgya: miután az, hogy a tiszta jövedelemnek mily száza­léka jár adó fejében a törvény rendelkezésével szemben kétséges sem lehet és erre az utóbbi pusztán a mennyiségtani számítás kö­rébe eső kérdésre szorítva a döntést, bizottsági eljárásnak célja egyáltalán nem is volna. A panaszos részéről felhozott az az érve­lés tehát, hogy amidőn az adókivető bizottság az adóköteles jövede­lemhez oly összegeket számit, amelyek a törvény szerint adóalapul nem vehetők, adóalap hiánya forog fent, helyes ugyan, de ez csak az adókivető bizottság határozata ellen a törvényben megszabott határidő alatt bejelentett felebbezés utján érvényesíthető. És mi­után az 1889: XXVIII. törvényczikk 8. §-a 1. a) pontja alapján a jogerősen megállapított adó csupán adótárgy ,,és nem adóalap" hiánya, megszűnése, ugyanazon adótárgynak többszörös megadóz­tatása, végre az adóösszeg hibás kiszámítása, vagyis számadási hiba esetén törülhető: a panaszos részéről érvényesített címen a terhére jogerősen kivetett adó törlésének törvény szerint helye nem lehet. Miért is annak elbírálását, vajon az adókivető bizottság a panaszos által megjelölt összegeket törvényszerűen számitolta-e az adóköteles jövedelemhez vagy nem, mellőzni s a panaszt e]utasítani kellett. Kb. 8324/910. P. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom