Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

92 A m. kir. közig, bíróság pénzügyi osztályának határozatai. köteles jövedelemhez oly összegeket számítottak, amelyeket a törvény szerint adóalapul venni nem lehet, nem adótárgy, hanem adóalap hiányára van alapítva. Kb. A panaszos részvénytársaság a terhére kivetett 1908. évi vállalati adónak újból való megállapítását kéri azon az alapon, hogy az adókivető bizottság az adóalap meghatározásánál oly öszszegeket vett számításba, amelyek törvény szerint az adóalaphoz számithatók nem lettek volna. Az 1883: XLIV. törvényczikk 11. §-a 3. pontja szerint a vállalati adónak megállapítása első fokon kizárólag az adókivető bizottság hatáskörébe tartozik s az adókivető bizottság határozatát felülbírálni ugyanazon törvény 27. és 29. §-ai alapján csak az egyenes adófelszólamlási bizottság van jogosítva és pedig a törvényben megszabott határidő alatt előterjesztett felebbezés folytán. Ennélfogva sem elsőfokulag, sem felsőbb fokban a magyar királyi adófelügyelőnek és a közigazgatási bizottságnak hatáskörébe nem tartozik a váliala-ti adónak megállapítása: miért is a panaszosnak az adó újból való megállapítása végett beadott kérvénye ezen hatóságok által törvényszerűen utasíttatott el. A vállalati adó az 1875. évi XXIV. törvényczikk szerint meghatározott tiszta jövedelem alapján lévén kivetendő, az adó megállapításának szükségkép előzménye a tiszta jövedelemnek, vagyis az adó alapjának meghatározása s oly esetben, amidőn nem vitás az, hogy az adózás alá vont üzlet után vállalati adó fizetendő, a kivetési eljárásban lényegileg az adóköteles jövedelem meghatározása az eldöntésnek tárgya: miután az, hogy a tiszta jövedelemnek mily százaléka jár adó fejében a törvény rendelkezésével szemben kétséges sem lehet és erre az utóbbi pusztán a mennyiségtani számítás körébe eső kérdésre szorítva a döntést, bizottsági eljárásnak célja egyáltalán nem is volna. A panaszos részéről felhozott az az érvelés tehát, hogy amidőn az adókivető bizottság az adóköteles jövedelemhez oly összegeket számit, amelyek a törvény szerint adóalapul nem vehetők, adóalap hiánya forog fent, helyes ugyan, de ez csak az adókivető bizottság határozata ellen a törvényben megszabott határidő alatt bejelentett felebbezés utján érvényesíthető. És miután az 1889: XXVIII. törvényczikk 8. §-a 1. a) pontja alapján a jogerősen megállapított adó csupán adótárgy ,,és nem adóalap" hiánya, megszűnése, ugyanazon adótárgynak többszörös megadóztatása, végre az adóösszeg hibás kiszámítása, vagyis számadási hiba esetén törülhető: a panaszos részéről érvényesített címen a terhére jogerősen kivetett adó törlésének törvény szerint helye nem lehet. Miért is annak elbírálását, vajon az adókivető bizottság a panaszos által megjelölt összegeket törvényszerűen számitolta-e az adóköteles jövedelemhez vagy nem, mellőzni s a panaszt e]utasítani kellett. Kb. 8324/910. P. sz.