Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

Illetékdijjegyzék. 89 előtt felvett jegyzőkönyveket általában bélyegköteleseknek mondja ki és nincs törvényes rendelkezés, amely ezen általános rendelkezés alól kivételt szabna meg, sőt az idézett törvény 6. §-ának abból az intézkedéséből, hogy az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvön az egyezségi bélyeg a jegyzőkönyvi bélyegen kivül lerovandó, nyilván következik, hogy az eljárási szabályok 19. §-a szerint felvett jegyzőkönyvek bélyegkötelesek. Panaszos azonban azt vitatja, hogy az ezen 19. §. értelmében felvett jegyzőkönyv, amilyenről t. i. a jelen esetben is szó van, nem tekinthető a fennebb idézett díjtételben bélyegkötelesnek megszabott, bíróság által felvett tárgyalási jegyzőkönyvnek. Ez a kifogás azonban nem bir megállható alappal. Az áru- és értéktőzsde választott bírósága eljárási szabályainak érintett rendelkezése szerint, a tárgyalásról a jogügyi titkár feljegyzéseket vezet, s azokat a tárgyalás befejezte után szabályszerű jegyzőkönyvbe foglalja, ez a jegyzőkönyv a felek előterjesztéseit tömör előadásban, továbbá a hozott határozatokat, illetve a bíróság előtt kötött egyezséget tartalmazza és azt a titkáron kivül a bíróság elnöke és a ministeri biztos is aláírja. Nyilvánvaló tehát, hogy az a bíróság által felvett és pedig nem tisztán hivatalos ténykedést vagy hivatalos jelentést tartalmazó és nem olyan jegyzőkönyv, mely ezen tartalmánál fogva bélyegmentes. Mert az ily bélyegmentes jegyzőkönyv fogalmát annak tisztán hivatalos ténykedést tanúsító tartalma és nem az adja meg, hogy azt a felek aláirják-e vagy nem? mert hiszen a felebbezés szóbeli tárgyalásáról a sommás eljárásban felvett jegyzőkönyvet sem irják alá a felek és mégis bélyegköteles, és pedig azért, mert a felek szóbeli előadásait is tartalmazza. Nem áll az az ellenvetése sem a panaszosnak, hogy a most emiitett jegyzőkönyvről külön törvény intézkedvén, a bélyegkötelezettsége csak ezen különös törvényes rendelkezésből folyik. Az 1894: XXVI. törvényczikk 5. §-a ugyanis nem a felebbezés szóbeli tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvek általános bélyegkötelezettségéről, hanem az általános szabálylyal szemben, az azokon lerovandó bélyegkötelezettség nagyobb mértékéről intézkedik és kivételképen állapítja meg, hogy a felebbezés nyilvános előadásáról felvett, nemkülönben a felülvizsgálati tárgyalásról az 1893: XVIII. törvényczikk 197. §. 3. bekezdése szerint és az igazolás kérdésében felvertektől eltekintve, az ezen eseteken kivül felvett hivatalos jegyzőkönyv bélyegmentes. És épen ez a kivételes rendelkezés is szól a jelen esetben kérdéses tárgyalási jegyzőkönyv bélyegkötelezettsége mellett, mert a különben bélyegmentes felülvizsgálati tárgyalásról felvett jegyzőkönyv, amelyet a felek nem irnak alá, ha abban az 1893. évi XVIII. törvényczikk 197. §-ának 3. bekezdésében emiitett, a felek által előterjesztett tények és bizonyítékok foglaltatnak, bélyegkötelessé válik, amiből nyilván következik, hogy a bélyegkötelezettség a jegyzőkönyvnek nem a már érintett kiállítási módjából,