Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

76 Hatáskör kérdésében hozott közigazgatási bírósági, minisztertanácsi, miniszteri és hatásköri birósági határozatok. megjelölve. Ilyen esetek a községi közegekre vonatkozóan azok, amelyek az idézett törvény 8. §-ának 6. b) és c) pontjaiban vannak felsorolva és amelyek az 1883: XLIV. t.-cz. 47., 73., 90., 92. és 96. §-aiban foglalt esetekkel ugyanazonosak, tehát a beszedett vagy az árverésen befolyt közadópénzeknek be nem szállításából a közadóknak vétkes mulasztás folytán a bekövetkezett behajthatlanságából vagy az adótartozások bekebelezéséhez szükséges adatok be nem adásából illetve hiányos beadásából az államkincstárra háramlott károk, továbbá az ingatlan birtokot terhelő közadók és kincstári követelések helytelen kimutatásából a magánfelekre háramlóit károk. Már pedig a fentiekből kitetszőleg a kir. kincstárra az állítólagos kár nem ezekből az esetekből, hanem helytelen könyvelésből hárult s a kárkövetelés nem az 1889: XXVIII. t.-cz. 8. §-ának 6. b) és c) pontjára, hanem az 1883: XLIV. t.-cz. 36. §-ának g) pontjára van alapítva, mely indokokból a végzés rendelkező része értelmében kellett határozni. Kb. 1911 márcz. 24. 3718/911. P. sz. V. ö.: Hb. 82/909. (Gr. XVII. 72. 1.) 121. Balesetbiztosítás elmulasztásából eredő kártérítési igény, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.* G. I. géplakatos a járásbíróságnál beadott keresetében előadta, hogy egyezség szerint K. M. I. géptulajdonos cséplőgépje mellé gépkezelőnek a cséplési idényre 130 K havi fizetés és élelmezésből álló ellátás ellenében felfogadta; alkalmaztatása után ötödnapra önhibáján kívül keze megsérült és 8 napig dolgozni nem bírt; alperes őt az 1907: XIX. t.-cz. 3. §-ának ellenére baleset ellen nem biztosította, sőt felgyógyulás után vissza sem fogadta. Minthogy alperes őt a munkásbiztositó pénztárnál nem biztosította s így ezen mulasztásból eredő kárért felelősséggel tartozik még abban az esetben is, ha a baleset körül őt semmiféle gondatlanság nem terhelné, ezért kérte, hogy alperes 130 K fizetés és az ellátás egyenértéke fejében 50 K, 34 K orvos kezelési költség, összesen 214 K tőke és járulék megfizetésére köteleztessék. A kir. járásbíróság alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a pert az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében iparhatósági, illetve ipartestületi békéltető bizottsági eljárásnak kellett volna megelőzni (lásd a kolozsvári kir. Ítélőtábla 1898. G. 25. sz. határozatát). G. I. ezután a keresettel azonos panaszát a járás főszolga*) Lásd az 1907 : XIX. t.-cz. körébe vágó Határozatokat még a magánjogi részben a „munkaadó kártérítési kötelezettsége czim alatt" a perrendtartási részben a S. E. 27. 5-ánál és az 1868: LIV. t.-cz. 8. fi-ánál' valamint a közigagatási jelen részben a „közegészségügyek" czim alatt