Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

74 Hatáskör kérdésében hozott közigazgatási birósági, minisztertanácsi, miniszteri és hatásköri birósági határozatok. felfolyamodást az 1893: XIX. t.-cz.-ben is felhívott 1877: XXII. t.-cz. és 1893: XVIII. t.-cz. 225. §-ának 4. pontja alapján vissza­utasította. Felperes ezután keresetét az ipartestület békéltető bizottsá­gához adta be. Ebben megismételte a kir. járásbíróságnál beadott felfolyamodásában előadottakat; hogy a tanításért 140 K volt kikötve és ennek 40 K hátralékát követeli; ovábbá, hogy a vá­rosban szokásban van, hogy úriasszonyok a leányaikat varrásra való tanítás végett beadják varrónőkhöz, anélkül azonban, hogy a varrónő és tanítvány közt tanonczi viszony keletkeznék vagy ilyet csak czéloznának is; a kir. járásbíróság végzése következté­ben azonban kénytelen az ipartestülethez folyamodni. Az ipartestület békéltető bizottsága hozott határozatával fel­peres keresetét „illetékességi szempontból" elutasította, mert az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a szerint az ipartestületi békéltető bi­zottság csak az iparosok és tanonczok, segédek vagy munkások közt felmerülő vitás kérdések elbírálására illetékes és minthogy felperes igazolványnyal nem bir, tehát nem iparos, s ebből ön­ként következőleg G. M.-né leányai és közte tanonczviszony fenn nem foroghat. Felperes a kir. járásbíróságnál kérte az ügynek a hatásköri bírósághoz való felterjesztését. A hatásköri bíróság a rendes bíróság hatáskörét állapította meg a következő okokból: Az 1884: XVII. t.-cz. rendelkezései alá eső, iparos és iparos­tanoncz közötti tanviszony csak az ezen törvény III. fejezetében előirt szabályok betartása mellett létesülhet. A törvény most megjelölt fejezetéből pedig kitűnik, hogy a tanviszony létesítése a tanoncznak valamely iparos részéről az elsőfokú iparhatóságnál írásbeli szerződés mellett való félfogadá­sával történik és czélja, hogy a tanoncz az őt felfogadó iparos által űzött iparágban a törvény szerinti képesítést elnyerhesse. A békéltető bizottság, mint elsőfogu iparhatóság, fentebb is­mertetett határozatából kitűnik, hogy felperes nem iparos. Követ­kezéskép közte és alperes között az utóbbi leányainak varrásra tanítása iránt létrejött szerződés az iparhatóságnál bejelentve sem lehetett, minélfogva felperes és alperes leányai között ezek­nek ipari kéoesitését czélzó tanviszony nem létesülhetett. Az a szerződés tehát, a melyre felperes keresetét alapítja, a közönséges magánjogi szabályok alá eső olyan szerződés, amelyből származtatott díjkö­vetelés az ipartörvény 176. §-ában szabályozott iparhatősági előzetes eljárás nélkül a rendes bíróság által bírálandó el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom