Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

70 Hatáskör kérdésében hozott közigazgatási birósági, minisztertanácsi, miniszteri és hatásköri birósági határozatok. rébe utalnak. Ilyen kivételes jellegű rendelkezés foglaltatik az 1877. évi XX. t. -cz. 11. §-ának 5. bekezdésében, mely akként intézkedik, hogy a kiskorú gyermek, vagy unoka részéről a szülő, vagy a mennyiben a fennálló jogszabályok szerint helye van, nagyszülő részére és viszont fizetendő tartási összeget a gyámhatóság állapítja meg. A kivételes intézkedések azonban nem kiterjesztőleg, hanem szorosan magyarázandó s a tartási összeg a megállapításának joga nem foglalja szükségképen magában a tartási kötelezettség felett való döntés jogát. Hogy e jog nem utaltatott a gyámhatóság körébe, világosan kitűnik az 1893. évi XVIII. t. -cz. 1. §-ának 5. c) pontjából, mely a törvényen alapuló tartási kötelezettség iránt való keresetek felől, mint a rendes bíróság hatáskörébe tartozók felől intézkedik, midőn kimondja, hogy a három évnél nem régibb ily kötelezettség iránt való keresetek a per tárgyának értékére való tekintet nélkül a sommás eljárás alá tartoznak. E rendelkezésben a törvényen alapuló tartási kötelezettségek között kivétel és különbség téve nincs és ha a gyámi törvény vitás fenti rendelkezésébe a gyámhatóság ily jogköre volna belemagyarázható, ez-' utóbbi törvénynyel amazt hatályon kívül helyezettnek kellene tekinteni. Ehhez képest ez 1877. évi XX. t. -cz. 13. §-ában a gyámhatóság részére biztosított ideiglenes jellegű jogkör kivételével minden törvényen alapuló tartási kötelezettség megállapítása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik és az 1876. évi XX. t. -cz, 11. §-a 5. bekezdésének helyes értelmezése szerint a gyámhatóság előtt való eljárás jogszerű voltának törvényes feltétele a tartási kötelezettség vitátlan volta. A törvénynek jelen határozat szerint való értelme ellen nem lehet alaposan érvelni az 1894. évi XXXI. t. -cz. 97. és 96. ^aib^n a gyámhatóság részére biztosított kivételes jellegű jogkörből, mert e joekör az 1877. évi XX. t. -cz. e határozatában tárgvalt 11. 8-ávn] nincs vonatkozásban, hanem csak annak 13. §-ában a s-n'^ök törvényps elvá^s esetére tett hatásköri rendelkezéseit érinti és mint egészen kivételes jellegű inté^k^és a legszorosabban magyarázandó. Hb. 1911. évi április 29. 114/910. sz. határozata. Fp<=onlVi kijelentést tartalmaz Hb.: 5/910. (lásd XVII. 52. 1. ), v. 5. még Hb.: 56/909. (u. ott). 1C3. Aa ügy azonosságát a felek «7ewólv"™ii<*s«i£ffrával kapcsolathan az ügy tárgyi azonossága, vagyis az állapítja meg, hogy ugyanazon felek közt felmerült jogesetet a hatóságok ugyanahban a vonatkozásban tették légyen megbirálásuk tárgyává. Nincs ügyazonosság, ha a bíróság a törvényes gyermek tartása iránti keresetet vonta hatáskörébe, az árvaszék pedig e keresetet illetően sem a hatáskör kérdésében, sem érdemben nem határozott s így az ilyen