Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

1899 : .XV. t.-cz. 21 tént visszaélésekre vonatkozó tényelőadásai, tekintettel arra, hogy azok a 3. §. 20. pontjának alapját képezhető tényállás keretén kívül esnek és hogy azokkal kapcsolatban kérvényezők a 3. §. egyéb pontjaira sem hivatkoztak, mint valamely konkrét érvénytelenségi esetre nem vonatkoztatott tényállítások figyelmen kivül hagyattak. Már ebből az egy esetből is kitűnik, hogy kérvényezők a választást védők által a szóbeli tárgyaláson több szerkezeti hiba miatt kifogásolt nagyterjedelmü s az esetek egész halmazát^ felölelő kérvényüket annak nagy részében nem a törvény 23. §-ában megkívánt szabatossággal szerkesztették meg; — ennélfogva a kir. Curia a még megoldást igénylő esetek méltatása előtt szükségesnek találja a következőket előrebocsátani: Az 1899. évi XV. t.-czikk 1. §-a ezekben a közjogi perekben a kir. Curia kivételes hatáskörét csak a 3. §. 1—27. pontjai alatt taxatíve felsorolt érvénytelenségi esetekre alapítván meg, olyan panaszok megvizsgálása, amelyeknek tárgya a 3. §-ban meghatározott konkrét érvénytelenségi esetek egyikének fogalmi körébe sem vonható, a kir. Curia hivatalból vizsgálandó törvényes hatáskörének túllépése nélkül nem bocsátkozhatik. Ilyen tekintet alá esnek a 20. pont alapján megállapittatni kért feltétlen érvénytelenségi okkal kapcsolatban felhozott állítólagos visszaéléseken kivül kérvényezőknek a Prónay Mihály főispán által a főszolgabíróknak kiadott utasításokra s az ennek következtében, valamint a váci ,.Curia" szállodában 1910. évi május 20-án a jegyzőknek állítólag Muslay jelölt által adott általános instruktiók folytán a nemzeti munkapárt, illetőleg Muslay jelölt érdekében megindult korteskedésekre és arra vonatkozó tényállításai, hogy a központi kormány-iroda 72000 koronát bocsátott Muslay rendelkezésére és hogy ő ennél az összegnél sokkal többet és pedig 120000 koronát költött el megválasztatása érdekében, mert ezek az általános tényállítások a törvény 3. §-ában megjelölt és a kérvényezők által panasz tárgyává tett valamely konkrét érvénytelenségi okkal, mint azok alkatelemei kapcsolatba nem hozattak. A törvény 23. §-a továbbá a kérvény törvényes kellékeit akként határozza meg, hogy a 3. §. illető pontjaira hivatkozással megjelölendők az érvénytelenségi okok és felsorolandók azoK a tények, amelyek alapján kérvényezők a választás érvénytelenítését kérik; — előadandó továbbá azok a bizonyítékok, amelyekkel kérvényezők a felhozott tényeket és érvénytelenségi okokat bebizonyítani kívánják. A kérvény ezeknek a törvényes kellékeknek, a benne felhozott esetek nagy részére nézve meg nem felel, részint azért, mert az érvénytelenségi okok alapját képező tények több esetben nem kellő szabatossággal és pedig nem akként terjesztették elő, hogy