Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

Házassági törvény. 115 A m. kir. Curia: Az elsöbiróság peres felek házasságát felperes keresete alapján alperes hibájából ós vétkesnek nyilvánitása mellett felbontotta, de alperes kérelme folytán felperest is vétkesnek nyilvánította. Ez ellen az Ítélet ellen egyedül felperes élt felebbezéssel a miatt, mert ő is vétkesnek nyilvánittatott, s a másodbiróság az elsöbiróság Ítéletének a házasság felbontását tárgyazó részét felebbezés hiányában érintetlenül hagyta s az elsöbirósági Ítéletnek csupán a felperes vétkességét tárgyazó részét vette vizsgálat alá. Abban az esetben, ha azért, mert az elsőbiróságnak a házasságot felbontó Ítélete ellen csupán a vétkességnek megállapítása miatt adatott be felebbezés, az elsöbirósági Ítéletnek a házasságot felbontó része, mint nem felebbezett rész, jogerőre emelkedettnek volna tekinthető, akkor ennek folyománya az volna, hogy a házasság az elsöbirósági ítélet elleni felebbezési határidő lejárta napján az 1894: XXXI. t.-cz. 73. §. b) pontja alapján megszűntnek volna veendő. Minthogy azonban az 1894: XXXI. t.-cz. 85. §-a értelmében a házasfelek vétkessége csakis az ellenük bizonyított, az 1894: XXXI. t.-cz. 76—80. §§-aiban meghatározott és birói Ítélettel megállapított bontó ok alapján mondható ki: valamely már megszűnt házasságra nézve pedig a volt házasfelek bármelyikére vonatkozólag, utólagosan bontó ok ítélettel nem állapitható meg és ezzel kapcsolatban vétkesség sem mondható ki, ennek folytán kétségtelen, hogy a vétkesség kérdése, mint az előzőleg megállapítandó bontó oknak folyománya, olyan szoros kapcsolatban van magával a házasság felbontásának kérdésével, hogy csakis ezzel egységesen és együttesen bírálható el. Ebből önként következik, hogy a felbontás és a vétkesség kérdése, még abban az esetben is együttesen vizsgálandó s egységes ítélettel döntendő el, ha az ítélet ellen a bontás kérdésében nem, hanem csupán a vétkesség kérdésében adatott be felebbezés, ezekre való tekintettel a másodbiróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy az elsöbiróság ítéletét a házasság felbontását tárgyazó részében felebbezés hiányában érintetlenül hagyta és csupán a felperes vétkességének kérdését tette vizsgálat és elbírálás tárgyává, a miért is ítélete a fent hivatkozott törvényszakasz alapján hivatalból meg volt semmisítendő, s a másodbiróság szabályszerű eljárásra volt utasítandó. (1911 márczius 7-én. 4799. sz.) Lásd a 77. §-nál közölt C: 3530/910. sz. Ítéletet. 90. §. 195. I. Ha az ideiglenes nőtartás iránti egyesség óta a férji jövedelme emelkedett; ez alapon a nőnek az ideiglenes tartásdíj összegénél magasabb tartásdíj megítélhető. II. A férj a tartásnak birói letét által való biztosítására is szükség esetén kötelezhető. 8*