Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

2 Sommás elj. 1. §. — 2—3. p. Az előleges birói szemle költsége a per folyamán foganatosított szemlének költségével egy tekintet alá esik, azt, mint a perbeli követelésnek csupán járulékát a pertárgy értékének meghatározásánál számításba venni nem lehet. (Bpesti T. 1907 ápr. 16. I. G. 191. sz.) Ha a megvett állatok tartásdija, valamint az állatorvosi díj és a vasutszállitási költség czimén kért összegek a főtárgygyal összefüggő alapon kártérítés czimén igényeltetnek, a kereseti vételárkövetelés járulékának tekintendők, ennélfogva a sommás eljárás 1. §. 1. p. értelmében a peres tárgy értékének megállapításánál tekintetbe nem jöhetnek s a per tárgyának értékét a vételár képezi. (Curia 1905 deczember 29. I. G. 633/1905. sz. a.) 1. §• 2. p. Az ingatlan birtoka iránt indított per, az értékre tekintettel sommás eljárás alá tartozik. (Curia 1899 április 17-én G. 104. sz. a., F, IV. k. 434. 1.) A sommás bíróság hatáskörét nem szünteti meg az a körülmény, hogy ingatlanok tulajdona iránt megindított többrendbeli kereset egyesitletvén, a per értéke a 400 K-t meghaladja. (Curia 1901 január 9-én G. 506. sz. a.) Ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jog érvényesítését tárgyazó keresetekben, ha az ingatlan értéke a S. E. 1. §. 2. pontja szerint a 400 koronát meghaladja is, a sommás bíróság hatásköre megáll akkor is, ha e miatt a S. E. 27. §. 2. pontja alapján kellő időben pergátló kifogás nem tétetik. (Curia 1903 január 8-án G. 416/1902. sz. a.) 1. §. 3. p. A S. E. 1. §. 3. pontjában a per tárgya értékére vonatkozó megkülönböztetés csupán a sommás bírósági hatáskör tekintetében van felállítva, de az a felülvizsgálati bíróságok hatáskörére nézve befolyással nincs. (Curia 1S97 szeptember 17-én G. 317. sz. a.) Ha az örökhagyó vagyonát még életében elajándékozta és utána hagyaték nem maradt, a birói hatáskör kérdésének elbírálásánál nem az 1893: XVII!. t.-cz. 1. §. 3. pontjában említett hagyatéknak leltári értéke, hanem azon állítólag elajándékozott vagyon értéke szolgál irányadóul, a mely vagyonból a felp. törvényes osztályrészét megítéltetni kívánja. (Bpesti T. 1905 október 6. I. H. 13. sz.)