Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

Sommás elj. 23. §. 39 tétlen teljesítésének útját állja; alperes ebbeli igénye tehát perrendszerü viszonkereset hiányában is mint jogszüntető, illetve jogot megszorító kifogás érdemi tekintetbe veendő. (Curia 1901 november 20-án 393. sz. a.) Az a körülmény, hogy alperes ellenkövetelése összeg szerint a sommás birói hatáskör alá nem tartozik, nem akadályozza a beszámítás érvényesítését. (Curia 1902 szeptember 4-én G. 98. sz. a.) Ha az alp. által támasztott viszonkereset a felp.-i keresettel ugyanazon jogviszonyból ered, az a körülmény, hogy alp. az eredetileg magasabb összeg erejéig emelt viszonkeresetet az eredeti alapon fentartva, annak összegét leszállította, sem keresetváltoztatásnak, sem pedig uj viszonkeresetnek nem tekinthető és az a körülmény, hogy annak érvényesítése a tárgyalás elhalasztását tette volna szükségessé, nem a viszonkeresetnek külön perutra utasítására, hanem a S. E. 23. és 106. §-ainak megfelelően egyedül csak elkülönített tárgyalására szolgálhat okul. (C. 1906 február 16., I. G. 488/1905. sz.) Habár alp.-ek viszonkeresettel vagy kifejezetten beszámítási kifogással nem is éltek, az általuk felhozott illető körülmények tulajdonképen felp.-nek keresete ellen érdemi kifogást alkotnak az iránt, hogy felp.-nek ez a követelése megszűnt. (C. 1906 április 27-én G. 48. szám alatt.) Az a körülmény, hogy alp. az eredetileg magasabb összeg erejéig emelt viszonkeresetet az eredeti alapon fentartva, annak összegét leszállította, sem a keresetváltoztatásnak, sem pedig uj viszonkeresetnek nem tekinthető, és az a körülmény, hogy annak érvényesítése a tárgyalás elhalasztását tette volna szükségessé, nem a viszonkeresetnek külön perutra utasítására, hanem a sommás eljárás 23. és 103. §-ainak megfelelelően egyedül csak elkülönített tárgyalására szolgálhat okul. (C. 1906 február 16-án G. 488/905. sz.) Házbér nem fizetés miatti felmondás esetén nem védekezhetik alperes sikerrel, hogy neki beszámításra lett volna joga, kivéve, ha az elszámolásra felperest a kereset megindítása előtt felhívta. (1907 január 31-én G. 179/906. sz.) A S. E. 23., illetőleg az 1881. évi LIX. t.-cz. 10. §. rendelkezéséből következik, hogy a védelemnek elvállalása a perbehivottnak tetszésétől függ; ha tehát a perbehivott a védelmet elvállalja, a perbe-