Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

Sommás elj. 10—16. §. 35 egyes pontját a bíróság által külön per utján megállapittassák, hanem ahhoz, hogy a másik fél teljesítésével meg nem elégedő fél a szerződésnek azon értelemben való teljesítését követelje a bíróság előtt, amely értelmet a szerződésnek a teljesítéssel meg nem elégedő fél tulajdonit. (C. 1910. jan. 21. 4327.) Ha a haszonbérleti szerződés szerint a tiérlet átvételekor felveendő leltái* mérvadó lesz a haszonbérlet megszűntekor arra nézve, hogy mennyi takarmány, ugar stb. adandó vissza, ha bérlő megtagadja a leltár aláírását, a S. E. 16. §-ának feltételei fennforognak és igy helye van a megállapítási keresetnek. C: A peres felek jogviszonyát megszabó haszonbérleti szerződés 8. pontja ugyanis megállapítja, ho^v a bérlők részéről átveendő széna- és szalmamennyiség, takarmány, szántás, ugar stb. és minden egyéb a bérletben létező tárgyakról a bérlet megkezdése előtt leltár lesz felveendő, a leltározott tárgyakat pedig a bérlök olyan állapotban tartoznak a bérbeadóknak visszaadni, aminő állapotban azokat átvették. Mivel pedig a megállapított és meg sem támadott, a felülvizsgálati eljárásban tehát, a S. E. 197. §-a értelmében irányadó tényállás szerint az alperesek az emiitett tárgyakról készült leltárt aláirni vonakodnak; mivel nyilvánvaló, hogy az alpereseknek ez a magatartása a felpereseknek jogi helyzetét károsan befolyásolja, mert a haszonbérlet megszűntének 1920-ban bekövetkező idejére fölötte megnehezítené az alperesek által visszaadandó tárgyak és azok mennyiségének meghatározását; mivel ily körülmények közt kétségen kívül áll, hogy a szóban forgó leltár megállapítása a felperesek jogviszonyának biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik a S. E. 16. §-ának esete tehát fenforog.- (1910 deczember 9-én, G. 249. sz.) Valamely íársas üzletnek lebonyolítása szempontjából fontos lehet ugyan annak a kérdésnek az eldöntése, vájjon az egyik üzlettárs a másiknak okozott-e kárt és mennyit? De ennek az egy körülménynek az üzlet lebonyolítását befolyásoló többi körülmények közül való kiszakít ása helyt nem foghat, mivel ez által egymagában a lebonyolítás ugy sem éretnék el, az pedig, hogy a többi körülmények is, melyek valamely társasüzlet lebonyolítására befolyással lehetnek, mind külön-külön perrel mcgállapittassanak, meg nem engedhető. Oly esetben, melyben a felperes vélt igényét teljesítés utján érvényesítheti, megállapítási keresetnek sem czélja, sem alapja nincs. (C. 1910 ápr. 21. 126. sz.) 3*